NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Dömők Zsuzsanna - Pachmann Zsuzsanna: A népszámlálási adatok múltbeli és jelenkori feldolgozása

A korai összeírások legfőbb célja csak az adófizetők, illetve a felnőtt férfi lakosság számának megállapítása volt. Amikor lajstromokat alkalmaztak (1869, 1960), akkor településenként összegeltek, a települések összegyűjtött adatait megyékre, majd az egész országra kiterjedően összesítettek. A népszámlálások ma már az egész népesség élet, és lakáskörülményeinek számbavételére, iskolázottsági és foglalkozási adataira, a családok és háztartások összetételére, életkörülményeire is kiterjednek. Gépi feldolgozást - Hollerith lyukkártyás tabulációs rendszer - először az 1890-es amerikai népszámláláshoz használtak. Hazánkban először az 1930-as népszámlálásnál alkalmaztak gépi feldolgozást a demográfiai adatok egyszerű és kombinatív feldolgozására, valamint a foglalkozási és demográfiai adatok egybevetésére. Az épület- és lakásstatisztikai feldolgozások, valamint a foglalkozási adatok részletes és vállalatonkénti feldolgozása továbbra is kézi úton történt. Az 1949. évi népszámlálás során sem volt még teljes gépi feldolgozás, a népességi adatokat dolgozták fel Hollerith rendszerű gépeken. Ez a népszámlálás mégis több szempontból tekinthető újszerűnek. Először készült országos és részletes családstatisztikai feldolgozás, társadalmi rétegek szerinti lakásstatisztika, mezőgazdasági adatok részletes kérdezése, valamint először került sor a nem lakott lakások számbavételére. Az 1960. évi népszámlálás gépi feldolgozása során alkalmazott IBM lyukkártyagépek teljesítőképessége 50%-kal múlta felül a hazánkban használatos gépek kapacitását. Nagy előny volt, hogy tipikusan népszámlálási illetve demográfiai feldolgozások elvégzésére szerkesztették azokat. Újdonság volt, hogy első ízben került sor - a hosszabb ideig tartó teljes körű végleges feldolgozás előtt - előzetes adatok közlésére a népesség személyi (demográfiai, foglalkozási), valamint családi (és háztartási) viszonyaira vonatkozó 1 százalékos képviseleti minta alapján. A kiválasztás egysége a magánháztartás volt. Először készült a magyar népszámlálások történetében külön kötet valamennyi megyéről, részletes járásonkénti és községi adatokkal. A publikációt az egyes témákkal foglalkozó témakötetek tették teljessé. A visszatekintő adatok átdolgozása, is megtörtént úgy, hogy azok összehasonlíthatóak lettek mind fogalmi, mind területi vonatkozásban az 1960-as feldolgozás adataival. így idősorok publikálására is lehetőség nyílt. A számítógép megjelenése alapvetően megváltoztatta az adatfeldolgozás helyzetét. A hatás kétirányú volt: egyfelől befolyásolta a népszámlálás egész technológiai folyamatát, más-