NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
dr. Pálházy László: A helységnévtárak felhasználása a népszámlálási adatok értelmezése során
gon maradtaké, az utóbbiak összegét az elcsatolt községek összegének a járási táblából való levonásával számítjuk ki. Megyei adatok összehasonlítása során az 1. és a 2. táblázatban vázolt átszámításokon felül az egyes megyék között előforduló területi változások nyomon követése is szükséges. Ez az egyes megyék vonatkozásában eltérő mennyiségű adatfeldolgozást tesz szükségessé, azonban azoknak az éveknek az adatainál is jelentkezhet, amelyeknél az országos adatok változatlanok (lásd 3. tábla). A második világháború előtti népszámlálások megyei adatainak a legújabbakkal való összehasonlításakor a helységek több mint 10%-át kell figyelembe venni. A fenti táblázatban nem tüntettük fel a megyeegyesítésekkel (Borsod-Abaúj-Zemplén. = Borsod + Abaúj + Zemplén + Gömör és Kishont; Csongrád = Csongrád + Csanád, Arad és Torontál; Győr-MosonSopron = Győr + Moson + Sopron; Hajdú-Bihar = Hajdú + Bihar; Komárom-Esztergom = Komárom + Esztergom; Nógrád = Nógrád + Bars és Hont; Szabolcs-Szatmár-Bereg = Szabolcs + Szatmár + Bereg + Ung) járó községcsatolásokat. Ezeket az országos adatok összeállításánál vettük figyelembe. A legnagyobb területi reformok 1950. január 1-jei hatállyal történtek, amelyeket az 1949. évi népszámlálás adatfeldolgozása és publikációi már figyelembe vettek, így a XX. század második felében viszonylag kevesebb megyék közötti teljes község átcsatolást kell figyelembe venni. A városok és községek közötti területi csatolások egy, vagy egyesítéssel több község városi rangra emelését, községek városhoz csatolását, városból kiváló községek alakulását jelenti. Az utóbbi esetet csak akkor tekinthetjük teljes községet érintő területi változásnak, ha az egy korábbi egyesítés megszüntetése. Az egyes népszámlálások alkalmával összeírt és az 1995. évi városok megyénkénti számát mutatja be a következő táblázat. A 4. táblázatban bemutatott városszám-növekedés az egyes népszámlálások városi adatainak a jelenlegiekkel való összehasonlításakor szükségessé teszi a városokat érintő község- és városegyesítések figyelembevételét is. Ide kell érteni azokat a községegyesítéseket is, amelyek az egyesítéskor még nem, de később városi rangra emelkedtek, vagy az egyesült községet utóbb városhoz csatolták (lásd 5. táblázat). Az 569 községegyesítés 1283 helység összevonását jelenti, ami az egyesítések 40%-ában - 232 esetben - névváltozással járt. Az egyesítéssel együttjáró névváltozások előnye, hogy fel78
