NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Pálházy László: A helységnévtárak felhasználása a népszámlálási adatok értelmezése során

hívja a figyelmet az egyesítés tényére, míg az olyan csatolásoknál, amikor nem változik a település neve, csak a helységnévtárakból derül ki, hogy összehasonlításkor más község adatát is figyelembe kell venni. Az 569 egyesítésből 189 olyan, amiben a résztvevő helységek jelenleg városok, vagy városok részei (az 1283 helységből 492). Ez arra utal - amint a 6. sz. táblázat is mutatja -, hogy a városokhoz való csatolás érintett gyakrabban egyszerre több községet. A legtöbb helységet érintő egyesítés Budapest és a környező 23 község vagy város 1950. évi egyesítése volt. Hét községet csatoltak 1949-1960 között Zalaegerszeghez (Andráshida, Bazita, Csácsbozsok, Ebergény, Pózva, Ságod és Szenterzsébethegy), de az összes egyesítést is figyelembe véve a mai Zalaegerszeg 1880-ban még 18 község volt. Ugyancsak 1949-1960 között került Szombathelyhez hat község (Gyöngyöshermán, Herény, Kámon, Ólad, Perint és Szentkirály), máig összesen 11 község került az 1880. évi Szombathelyhez. 1970-1980 között öt-öt falut csatoltak Ózdhoz (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj), és Szegedhez (Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé). Szintén öt község (Farkasfa, Jakabháza, Máriaújfalu, Rábafüzes, Rábatótfalu) csatlakozott 1980-1990 között Szentgotthárdhoz (a korábbi egyesítéseket is figyelembe véve a mai város 1880-ban még 9 község volt). Azt, hogy városokhoz való csatolások megyénként hány község adatainak figyelembevételét teszik szükségessé, a 7. táblázat foglalja össze. Visszatekintő adatok összeállítása során a községegyesítéseknél általában csak olyan problémák jelentkezhetnek, hogy a korábbi népszámlálási adatok eltérő fogalmi csoportosításban állnak rendelkezésre, de a területi összehasonlíthatóság megoldható. A népszámlálások során azonban számos községalakítással is kell számolnunk, ami az említett fogalmi eltéréseken túlmenően, területi vonatkozásban is többnyire nehezen áthidalható gondokat okoz. Mielőtt ezekkel a gondokkal foglalkoznánk, tekintsük át, hogy milyen mennyiségű községalakításnál kell a helységnévtárak segítségéhez folyamodnunk! A 8. táblázatban összefoglalt 338 községalakulás csaknem fele érinti a városi adatokat, amennyiben vagy városok egyes részei alakultak községgé, vagy olyan községekből váltak ki, amelyek később városok lettek, illetve városhoz csatolták azokat. Az 1880 óta alakult községek nagy része, csaknem 80%-a nem tartotta meg önállóságát, közülük 26 ismét egyesült az anyaközséggel (várossal), 36-ot pedig más helységgel egyesítettek. 49 település alakulása korábbi egyesítés megszűnését jelenti. Néhány esetben előfordult a többszörös községalakulás, amennyiben a község születését követően egyesült az anyaközséggel, majd újból megalakult (pl.