NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

adatok egyes helységnévtárak készítéséhez forrásul szolgáltak. Ilyen kezdeményezés volt a községi adattárak országos rendszerének kiépítésére tett kísérlet, amelynek országos kiterjesztését a második világháború hiúsította meg. A Belügyminisztérium 1947-ben elkészített egy helyzetkép-statisztikai adatfelvételt. 1948-ban a Földművelési Minisztérium községi törzskönyvek kialakításához végzett adatgyűjtést. 1950-től a KSH-ban is kidolgozták a községi és városi adattárak rendszerét, eredményeit területi statisztikai publikációk jelzik. 2.3. A hivatalos helységnévtárak adatainak áttekintése A hivatalos helységnévtárak két fő részből állnak. Legfontosabb fejezetük az, amelyben alfabetikus sorrendben sorolják fel az ország városait, községeit, s azok adatait. Hivatalos megnevezésük után számos, a településekre vonatkozó közigazgatási, statisztikai adat áll. Ezek egy része minden kiadásban megtalálható. Ilyenek a közigazgatási területi beosztás, a jogállás, a külterületek megnevezései, az utolsó népszámlálás szerinti lakóházak (emellett újabban a lakások) és népesség száma, amelyek törzsadatoknak tekinthetők

1

0, de az utolsó postahivatal is mindenkor szerepel. Általában a területnagyság, a polgári élethez kapcsolódó hivatalok, adminisztratív és egyéb szervek (bíróságok, rendőrségek, adóhatóság, tűzoltóság, 1895 előtt az egyházi, 1895-től kezdve az állami anyakönyvezési hivatalok) illetékes székhelyei is szerepelnek. E mellett változó módon a közlekedéssel kapcsolatos (vasúti, buszmegállóhelyek, kikötők) és egyéb, az infrastruktúrához kapcsolódó (postai irányítószám, távíróhivatal), vagy más jellegű adat (pl. 1945 előtt a helységben élő többségi nemzetiségek megnevezése) is helyet kap. A másik legfontosabb fejezet összefoglaló-áttekintő jelleggel, a közigazgatási területi beosztás és azon belül a jogállás szerinti bontásban (megye, járás, esetleg városkörnyék, város, körjegyzőség, nagyközség, község) mintegy lajstromba veszi a helységeket. Ugyancsak e fejezet tartalmazza a közigazgatási egységek számszerű adatait megyénként (pl. községek, városok száma). Több kiadásban is megtalálhatók a felsorolásban a név mellett a területnagyság adatai, illetve a népességszám. Ez utóbbinak igen nagy szerepe van azokban a kötetekben, ahol a külterületi népességszámok is rögzítve lettek. E két fő rész mellett a modernebb kiadások a községnévváltozásokat és a helységek egyesítését, szétválását, alakulását, megszűnését is áttekintik külön fejezetben, a század elejéig visszamenően. Ezen kívül is a kötetek számos, az adott kor igényeit kielégítő plusz információ1

0 Kivétel az 1985-ös kötet, amely a lakóház-és lakásadatokat nem tartalmazza. 60