NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

val szolgálnak (pl. 1926-ban, 1944-ben a trianoni határon túli történelmi területekre, az ottani nevek magyar és idegen nyelvű változataira is kitérnek). Az általános tartalmi ismertetésen túlmenően tekintsük át a fontosabb fejlődési fázisokat jelző helységnévtári újdonságokat, változásokat, illetve egyes kötetek kiemelendő sajátosságait. A Trianonig megjelent helységnévtáraknak nagyságrendekkel több adatot kellett felölelniük. De ezek közül is az első kiadás tekinthető a legnehezebb feladatot jelentő vállalkozásnak, mivel ez az első, teljes körűségre törekvő magyar helységnévtár, amely a 100 várost, 15514 önálló és 6410 csatolt községet és az ezekhez tartozó külterületi lakotthelyeket (tanyákat, majorokat, pusztákat, malmokat stb.) sorra véve, a további kiadásokhoz nyújtott formai útmutatás mellett talán még inkább tartalmi szempontból „alapkőletételnek" számít. Az első, 1873-as helységnévtár általános része az alapadatokon felül - a későbbiekben külön e célt szolgáló címtárakban megjelenő - áttekintést ad az ország szinte teljes közhivatali intézményrendszeréről, a törvényszéki beosztástól kezdve az egyházi kormányzati felépítésen át a közoktatási és jótékonysági intézményekre is kitérve a hadügyi területi beosztással bezárólag, így már az első hivatalos helységnévtár is az alapfeladatán kívül más szereppel is bírt. Az 1882-es helységnévtárban részletezett helységekben található közületi szerveket, ipartestületeket, közintézményeket. Szintén egyedülálló vállalkozás, s mint ilyen, nagy haszonnal forgatható az 1892. évi kiadás, amely az 1890. évi népszámlálás községenkénti össznépességi, valamint anyanyelv és hitfelekezet szerinti népességi adatait is közzéteszi. Ez a helységnévtár tehát egyben népszámlálási kötet is, olyannyira, hogy ezek az adatok minden községre kiterjedően csak ebben a kiadványban olvashatók. Ugyanakkor a gyakorlati használat során ez a megoldás igen praktikus, mivel a községsoros népszámlálási kiadványokra jellemző közigazgatási területi beosztás szerinti felsorolásban a betűrendes helységnévtári útmutatás segítségével igen könnyű tájékozódni. 1895-tel bezárólag (az állami anyakönyvezés 1895 októberében történő elrendeléséig) a helységnévtárak igen fontos adata az egyházi anyakönyvezési helyek megjelölése. Az 1898-as kötet az első olyan hivatalos kiadvány, amely közreadja az állami anyakönyvi hivatalok székhelyeit és az egyes helységek hovatartozását. 1895-ben újdonság, hogy az általános rész a közigazgatási beosztás szerinti csoportosításnál már a kis- és nagyközségeket külön veszi. 61