NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Sánta József: Utóellenőrzés alkalmazása a népszámlálásnál

re szolgáló minta ne körzetminta legyen, hanem kétlépcsős minta, ez adott körzetszám mellett lényegesen olcsóbb, illetve a minta nagyságának lakásszámban történő rögzítése mellett lényegesen megbízhatóbb eredményeket szolgáltat. Úgy gondoljuk, hogy az adatok minőségének ellenőrzésére szolgáló mintából nem lehet kihagyni az intézeti körzeteket, akár szerepelnek ezek a teljesség ellenőrzésére szolgáló mintában, akár nem. A kiválasztási arány ugyanaz lehet, mint a normál körzeteknél a lakásokra vonatkozó kiválasztási arány, azaz a körzetekre vonatkozó és a körzeteken belül a lakásokra vonatkozó kiválasztási arány szorzata. Itt is alapvető követelmény természetesen, hogy az utóellenőrzést más, képzettebb, gyakorlottabb személy végezze, mint a népszámlálási összeírást. Az adatok minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavétel eredményeinek feldolgozása talán nem annyira sürgős, mint a teljességi vizsgálatoké, az eredményeket elég lenne a végső kötetekben publikálni. 7. Szükség van-e Magyarországon a teljesség utólagos ellenőrzésére? A hazai gyakorlatban az volt eddig az általános vélemény, hogy az alulszámlálás nem jellemző, a teljeskörűség utólagos ellenőrzése - nagy ráfordítás mellett - nem változtatná meg lényegesen a népességszámra vonatkozó becsléseket. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a lakosság „liberalizálódásával" nem változott-e meg a helyzet? A kérdést indokolttá teszik azok a számok, amelyeket néhány ország közölt az 1990-es népszámlálási fordulót követő utóvizsgálatokra alapozva. Az Egyesült Államok 4 millió embert „veszített el" a népszámlálás során, elsősorban a színesbőrüek és a szegények köréből. Az Egyesült Királyságban az 199l-es cenzust megelőzően 1% alatt szokott lenni az alulszámlálás, míg 1991-ben meghaladta a 2%-ot, ráadásul belvárosi fiatal férfiak körében helyenként 20%-ot is elért. Az 1990-es francia cenzust követő utófelvétel pedig azt mutatta, hogy 1,8%-nyi személyt „felejtettek el" összeírni, míg 0,7%-os volt a kettős számbavétel aránya. A legnagyobb arányszámok Portugáliában és Spanyolországban (6,3, illetve 2,9% alulszámlálás, valamint 5,3, illetve. 3,0% felülszámlálás) mutatkoztak. Az angolokat az 199l-es cenzusból tanult leckék arra késztették, hogy egy kutatási programot tűzzenek ki a népszámlálási módszertan javításához. Ennek a programnak az egyik sarkalatos pontja az alulszámlálás maximálisan elérhető csökkentése. Felismerve persze, hogy 229