NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Mihályffy László: Korszerű módszerek alkalmazása a népszámláláshoz kapcsolódó reprezentatív megfigyeléseknél

13957 adódik, ami -5,5 százalékkal tér a 2. táblázat megfelelő adatától (14 777). A számítás részletei a Függelékben találhatók. Országos szinten a munkanélküliségi ráta 1999 első negyedévében 7,5%, a június-július­augusztusi nem naptári negyedévben pedig 6,9% volt; az ezekhez tartozó deft értékek, mint lát­tuk, 1,4186, illetve 1,4786. Érdemes összehasonlítani ezeket az amerikai Current Population Survey-ből származó munkanélküliségi ráta megfelelő jellemzőjével. A már említett BLS Handbook of Methods valamint további, Internetről származó információ alapján deft értékére 1,2881 adódik; a számítás részleteit a „Függelék" tartalmazza. Visszatérve a mintavételi terv hatásának a magyar munkaerő-felmérésben való vizsgá­latához, kiszámítottuk a deft mutatókat a minta 130 rétegére vonatkozóan, éspedig 1998. és 1999. I. negyedéve alapján. Bár az esetek többségében a deft értéke 1,5 körül ingadozott, és a két időszakot figyelembe véve, stabilnak mutatkozott, nem kis számban akadtak olyan rétegek is, amelyekben a deft 2-nél, 3-nál is nagyobb értéket vett fel, és a két időszakban megfigyelt értékek jelentősen eltértek egymástól. A 0505 kóddal azonosított rétegben például, amely a Bor­sod megyei minta ötös nagyságkategóriához tartozó településeiből áll, 2,0244-nek adódott a deft 1998. I. negyedévében és 4,2565-nek 1999 hasonló időszakában. Mivel ez az információ nem látszott jól használhatónak, a következőkben az egyes nagyságkategóriák egészére vonatkozóan végeztünk számításokat. Az eredményt - a nagyságkategóriákra vonatkozó néhány kiegészítő információval együtt - a 4. táblázat tartalmazza; a kategóriák lényegében ugyanazok, mint az 1. táblázatban, csupán a 4. kategóriát bontottuk további két részre (4a: 2000-2999 lakos, 4b: 3000^1999 lakos). A legfontosabb tanulság, amelyet ebből a táblázatból, és ezzel együtt a min­tavételi terv hatásának vizsgálatából levonhatunk, hogy a jelenlegi mintában az önreprezentáló rész (7-10. kategóriák) lényegesen jobban viselkedik, mint a nem önreprezentáló rész (1-6. kategóriák). Míg az előzőben a deft maximuma nem éri el az 1,6-et, az utóbbinál a minimum 1,79, és az átlag közel 2,5-del egyenlő. Az újratervezésnél célszerű tehát a nem önreprezentáló rész javítására törekedni, ezzel foglalkozunk a következő pontban. Megjegyezzük, hogy a 4. táblázat szerint esetszámokban mérve, a nem önreprezentáló rész a mintának több mint a felét jelenti. 200

Next

/
Thumbnails
Contents