NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Mihályffy László: Korszerű módszerek alkalmazása a népszámláláshoz kapcsolódó reprezentatív megfigyeléseknél

1. tábla A deft mutató alakulása település-nagyságkategóriánként, 1998 és 1999 első negyedévében Nagyságkategória Esetszám

3* Mintasúly átlagos értéke Korrigált kiválasztási b) arany Deft mutató Nagyságkategória Esetszám

3* Mintasúly átlagos értéke Korrigált kiválasztási b) arany 1998.1. negyed 1999.1. negyed 1 1748 89 1,12 2,0042 1,8461 2 4119 89 1,12 1,7991 1,7985 3 9493 92 1,08 2,3360 2,3354 4a 7511 82 1,22 2,4254 2,6338 4b 7868 79 1,27 2,6439 2,6167 5 8685 84 1,19 2,6744 2,9532 6 2369 83 1,20 2,7780 2,9132 7 3491 100 1,00 1,5367 1,5932 8 7655 120 0,83 1,5004 1,4181 9 8408 173 0,58 1,5279 1,4890 Budapest 7149 199 0,50 1,4315 1,3189 a

> 15-74 éves személyek száma. b

) A megvalósult mintára vonatkozó kiválasztási arány. 4.2. Réteghatárok tervezése az NCM-módszerrel A mintát tervező statisztikus első gondolata valószínűleg a J. Neyman-féle optimális allokáció

1

1, ha a mintát rétegeznie kell, és ezt valamilyen értelemben a legjobban kellene megoldani. Az optimális allokálásnál azonban a rétegek eleve adottak, és a kérdés a rétegekhez tartozó kiválasztási hányad meghatározása előre adott mintanagyság mellett úgy, hogy egy kijelölt adat - többnyire átlag - szórásnégyzete minimális legyen. Az előző pontban körvonalazott részfeladat azonban - t.i. a munkaerő-felmérés mintája nem önreprezentáló részének újratervezése más jellegű; megtartva a településnagyságot mint rétegképző ismérvet, itt új, a korábbmái célravezetőbb réteghatárok kijelölésétől várhatjuk a szórás, így többek között a munkanélküliségi ráta szórásának csökkenését. Ez a feltételezés azért logikus, mert az eddigi gyakorlatban az 1. táblázatban látható nagyságkategóriák minden megyére vonatkozóan egységesen réteghatárok is voltak, jóllehet a megyék között lényeges különbségek vannak a különböző nagyságú települések előfordulásának gyakorisága tekintetében. Változatlannak feltételezve az önreprezentáló részminta kiválasztásának stratégiáját, feladatunkat a következőképpen határozhatjuk meg. Tekintsük minden egyes megyében a 15 000-nél kevesebb lakosú településeket, és rendezzük el ezeket számuktól függően 3-6 rétegbe úgy, hogy az x

: településnagyság Sl szórásnégyzete az 1

1 Lásd W.G. Cochran: Sampling Techniques, 3. kiadás, 96-99. old. 201