NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

szolgáltatóra kitérjedő népszámlálási információk számának csökkentése, bizonyos információknak csak a lakosság egy reprezentáns részétől való begyűjtése. Ez történhet a népszámlálási adatfelvétel során vagy azt követően is. Az ENSZ statisztikai hivatala a következők célokból javasol a reprezentatív megfigyeléseket: - minta szerinti kikérdezések a népszámlálás kiegészítése céljából, - a népszámlálás értékelésére és tökéletesítésére szolgáló minták, - a népszámlálás rekordjaiból kiválasztott minták (pl. előzetes publikáció céljára), - a népszámlálás mint külső adatforrás a minták szempontjából (népszámlálásból kiválasztott minták mint folyamatos felvételek alapjai), - különböző adatforrások együttes használata (ún. kisterületi becslések). A reprezentatív megfigyelésekkel foglalkozó tanulmány olyan háztartás-statisztikai mintákkal foglalkozik, amelyeket a népszámlálás alapján választanak ki, és rendszerint egy a népszámlálást követő tízéves időszakban használnak; ezek a fenti felsorolásban a negyedik csoporthoz tartoznak. Az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) bemutatásával rövid ismertetést ad a reprezentatív megfigyelések hazai történetéről, összehasonlítja más országok gyakorlatával. A tanulmány lehetőségének keretein belül ismerteti a reprezentatív megfigyeléssel összefüggő módszertani kérdéseket, problémákat. Javaslatot tesz a következő évtized reprezentatív háztartásstatisztikai mintája kialakításának módszerére. Ennek kapcsán bemutatja a mintavételi terv hatását a különböző mintaelemekre, ismérvekre, csoportosításokra. A népszámlálások és a mezőgazdasági összeírások a statisztikai szolgálat két klasszikus, s egyben legnagyobb múltra visszatekintő adatgyűjtései. A két nagy felvétel a múlt században szorosan összefüggött, illetve támaszkodott egymásra. A kezdetekben a népesség és az állatállomány számbavételét egyazon összeírás keretén belül oldották meg (pl. 1850, 1857). A nemzetközi ajánlások a magyarországihoz hasonló mezőgazdasági struktúrájú országoknak azt javasolják, hogy a népszámlálás előzze meg a teljes körű mezőgazdasági összeírást. Ennek az az oka, hogy a nagyszámú, zömében önellátásra termelő háztartás feltérképezése nagyon nehéz feladat. Ehhez komoly segítséget nyújthat a mezőgazdasági összeírást megelőző népszámlálás, ahol megkérdezik a háztartásokat mezőgazdasági tevékenységük tényéről, annak jellegéről. Szomszédaink közül pl. Szlovénia választotta ezt a megoldást. Az ezredforduló magyar összeírásai esetében ezt nem sikerült megvalósítani. Annak, hogy az általános mezőgazda-