NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

sági összeírást a népszámlálás előtt csaknem egy évvel végrehajtottuk, legfontosabb indokai a következők voltak: - az elmúlt évtized gazdasági folyamatai talán a mezőgazdaság termelési viszonyait érintették a legmélyebben. A privatizációval gyökeres tulajdonváltozás következett be, a termelés súlypontja a korábbi állami és szövetkezeti nagyüzemi termelésről a magángazdaságokra helyeződött át, a földtulajdon struktúrája többé-kevésbé stabilizálódott. A mezőgazdaság átalakulási folyamatának lezárása után elengedhetetlen az ágazatról minél teljesebb, megalapozott, pontos és hiteles képet adó helyzetfelmérés végrehajtása; - az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz feltétlenül szükséges - az EU regulációknak megfelelő - ún. „gazdaságszerkezeti alapösszeírás" végrehajtása; - az Altalános Mezőgazdasági Összeírás végrehajtásával Magyarország csatlakozik a FAO 2000-es világcenzusához. A mezőgazdasági összeírások történetét bemutató tanulmány részletesen foglalkozik az EU-harmomzációval összefüggő mezőgazdasági statisztikai feladatokkal is. Ugyanakkor csak felveti a mezőgazdasági összeírás és a népszámlálás információi összekapcsolásának szükségességét, a technikai, technológiai kérdések tisztázása és a gyakorlati megvalósításra vonatkozó javaslat azonban meghaladja a dolgozat lehetőségeit. Ez a dolgozat nem az első a kötetsorozatunkban a népszámlálás és a mezőgazdasági felvételek összefüggéseinek vizsgálatában. A mezőgazdasági felvétel és a népszámlálás adatai összekapcsolásának technikai feltételeinek kialakítására tesz javaslatot a következő tanulmány. Megvizsgálja, hogy az adatok együttes kezelésének van-e jogszabályi korlátja vagy alapja, hogy az adatszolgáltatók körének milyen szintjén biztosítható az összekapcsolás, illetve hogy milyen információk állnak rendelkezésre az egyes felvételekben ahhoz, hogy az összekapcsolás szakmailag megbízható szinten megoldható legyen. Azt, hogy a két felvétel adatainak közös felhasználása, az információk együttes kezelése mennyivel bővebbé, gazdagabbá teszi mindkét felvétel elemzési lehetőségeit, és hogy ugyanakkor a létrehozható új állományok mennyi alapvetően új vizsgálat, értékelés, elemzés elvégzésére adnak lehetőséget, aligha kell bizonygatni. Az adatfelvételek adatainak elemi szintű összekapcsolása statisztikai célból - látszólagos trivialitása ellenére - nemcsak a két nagy hazai összeírás történetében újdonság, de a nemzetközi gyakorlatban is úttörő jelentőségű módszertani megol16