NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

statisztikai apparátus mindig igyekezett megfelelni. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy elődeink anélkül törekedtek megfelelni az 1992-ben hozott adatvédelmi törvény rendelkezéseinek, hogy teljes mértékben tudatában lettek volna a témakör minden olyan részletével amelyről a jelenlegi az adatvédelmet szabályozó jogszabályok rendelkeznek. Tették ezt azért, mert ha úgy tetszik, ösztönösen tudták, hogy a statisztikai adatgyűjtés alapja, az adatszolgáltatók bizalmának megnyerése, és ez sem a múltban sem a jövőben nem lehetséges az adatvédelem szabályainak szigorú betartása nélkül. Az 1992 őszén elfogadott adatvédelmi törvény után 1993 tavaszán tárgyalta az Országgyűlés a statisztikáról szóló törvényt. E törvény részletes ismertetésétől szintén eltekintünk, csak az 1929. évi XIX. törvény adatvédelmi rendelkezéseinek e törvénybe történő beépítéséről szólunk, hiszen mint láttuk ezek a szabályok szorosan kapcsolódnak a népszámlálásokat elrendelő törvényekhez. A törvénytervezet készítői ugyanis az 1929. évi XIX. tv.-t tekintették olyan mintának, amely alapot adott - a jelen kor kívánalmainak figyelembevételével - egy igazán korszerű statisztikai törvény megalkotásához. Már a törvénytervezetet bemutató igazságügyminiszteri expozé is jelezte az adatvédelem témakörének fontosságát: „ A javaslat garantálja a személyes adatok védelmét azáltal, hogy megtiltja a nyilvánosságra hozásukat és kimondja, hogy a természetes személyek személyes adatait is tartalmazó adatfelvétel esetén az adatokat meghatározott időn belül anonimizálni, tehát névteleníteni kell. Az országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatszolgáltatók egyedi azonosító adatait azonban meg kell őrizni, mert enélkül a statisztika egyik legfontosabb funkciója, az adatok összehasonlítása és folyamatosan nyomon követése megoldhatatlan lenne. Ez egyébként megfelel az Európai Közösségek elvárásainak is... ...Az adatok védelmét azonban a statisztikai munka minden szakaszában messzemenően biztosítani kell, ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy személyes adat csak statisztikai célra használható fel és az az egyéb jogszabályok alkalmazásában magántitoknak minősül. Ennek értelmében a statisztikai munkában részt vevő dolgozók az egyedi adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásáért munkajogi, polgári jogi vagy éppen büntetőjogifelelősséggel fognak tartozni. " A törvénytervezet vitájában több képviselő hasonló fontosságot tulajdonított ennek a kérdésnek. Végül az 1993. évi XLVI. törvényt a statisztikáról az Országgyűlés 1993. április 27-i ülés napján fogadta el. Azóta eltelt időszakban is változtak a gazdasági-társadalmi viszonyok, amelyeket a jogrendszer is igyekezett követni, ennek megfelelően az 1993. évi XLVI. tv.-t (to139