NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

vábbiakban statisztikai törvény) is többször módosították, a legutolsó módosítást éppen a 2001. évi népszámlálást elrendelő törvénnyel együtt fogadták el. E módosítások részletes tárgyalásától eltekintünk, csak a hatályos törvény adatvédelemmel kapcsolatos elemeiről szólunk. A törvény 1. §-a az adatvédelmi törvényre való utalással lényegében megadja az adatvédelemmel kapcsolatos alaphangot, azaz jelzi, hogy e törvény rendelkezéseinek meg kell felelni az adatvédelmi törvény szabályainak. Ez új helyzet a korábbi statisztikai törvényekhez képest, hiszen régebbi magyar jogrendszerek nem ismertek ilyen törvényt és nem is hivatkozhattak rá, így az új statisztikai törvény már segítségül hívhatta egy olyan törvény rendelkezéseit, amely a kor kívánalmainak megfelelően szabályozza a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. A törvény egyértelművé teszi és a KSH feladataként határozza meg, hogy: „ 6. § (1) A KSH feladata: c.) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján;" Mint láttuk, a korábbi statisztikai törvények nem mondták ki egyértelműen, hogy népszámlálást külön törvény alapján kell végrehajtani, ezt az 1993. éviben elfogadott statisztikai törvény pótolta. A statisztikai törvény is szól arról, hogy a természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettségét milyen módon lehet elrendelni és egyes adatfajták bevallására hogyan kerüljön sor. „ 8. § (3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el. " Erről a kérdésről az 1929. évi XIX. tv. 14. §-a is rendelkezik csak nem ilyen egyértelmű módon. (Az éves munkaterv vonatkozásában határozták meg azt, hogy magánszemély adatszolgáltatási kötelezettséget hogyan lehet elrendelni.) „ 8. § (4) Természetes személy faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére, egészségi állapotára, káros szenvedélyére, szexuális életére, valamint büntetett előéletére vonatkozó személyes adatot statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes önkéntes adatszolgáltatása alapján lehet gyűjteni. " Az 1929. évi XIX. tv. 10. §-a nem ilyen precíz felsorolásban, de szól erről a kérdésről. Szintén e törvény 15. §-a rendelkezik arról, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem akármilyen adatok szolgáltatására, hanem a valósághoz hű információk adására vonatkozik. (Mint 140