NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

1895. évi VIII. tv. alapján - a népszámlálásokéval vetekedő nagyságrendben - mezőgazdasági összeírást hajtottak végre. Ezt megelőzően szintén jelentős nagyságrendben 1893-ban - Európában egyedülálló módon - ún. cigányösszeírás végrehajtására került sor. Jelentős hatást gyakorolt a magyar statisztika fejlődésére az állami anyakönyvezés 1895. évi bevezetése, amely az anyakönyvvezetőket statisztikai adatszolgáltatásra kötelezte. A népszámlálások szempontjából legfontosabb esemény azonban a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897. évi XXXV. tv. megalkotása volt. Ez a törvény, amely a régi keretek közül kinőtt statisztikai hivatal munkásságához minden téren szilárdabb alapokat adott, az adatgyűjtések sikerét biztosító számos intézkedésével használt a népszámlálások ügyének is. Jelentősége miatt e törvénnyel részletesebben foglalkozunk. A törvény szakaszainak sorrendjét követve először a 3.§-ban szabályozott éves munkatervről kell szólni. ,,3. § A központi statisztikai hivatal közvetlenül a kereskedelemügyi ministernek van alárendelve. Ügykörét és ügyviteli szabályzatát a ministertanács hozzájárulásával s O cs. és apostoli királyi Felségének legfelsőbb jóváhagyásával a kereskedelemügyi minister rendeleti úton állapítja meg. A központi statisztikai hivatal működéséről évenkint tüzetes munkaterv készítendő. A munkaterv a már folyamatban levő adatgyűjtések felsorolásán kívül magában foglalja a következő évre tervezett adatgyűjtéseket, az utóbbiak tárgyának és módszerének megemlítésével, valamint annak is kitüntetésével, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik-e. A munkatervbe nem vehető fel oly adatok gyűjtése, amelyek a magánszemélyek jövedelmének, vagy vagyonának összegére, vagy ezek külsőleg nem nyilvánuló alkatrészeire, vagy végül az egyén családi, társadalmi és erkölcsi életének benső viszonyaira vonatkoznak. A kereskedelemügyi minister a ministertanács hozzájárulásával megállapított ezen munkatervet, az alkalmazandó kérdőívekkel együtt az állami költségvetés beterjesztése alkalmával az Országgyűlésnek előterjeszti. A központi statisztikai hivatal évi működésében az Országgyűlés által elfogadott munkaterv korlátai között jár el. A munkaterv keretén kívül adatgyűjtések csakis sürgős szükség esetén, az Országgyűlésnek tett előzetes jelentés után foganatosíthatók. " Ez az intézkedés a Statisztikai Hivatal működésével szemben egyfelől a szakszerű ellenőrzés állandóságát biztosítja (a minisztériumok hozzászólási jogával), másfelől alkotmányjogi, így adatvédelmi garanciákat is nyújt (az Országgyűlés jóváhagyásának kikötésével). Ez azt jelenti, hogy - elvileg - a népszámlálást is e törvény szerint úgy lehet elrendelni, hogy az Ország110