NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

det igyekeztünk a népszámlálási munkafázisok időrendje, egymásra épülése, illetve az egymáshoz kapcsolódó témák szerint megállapítani. Minden népszámlálás előkészítése három részfeladatra bontható: a jogi és a pénzügyi háttér megteremtése, az elvi, szakmai előkészítés feladatai és az összeírás gyakorlati előkészítése. Ez utóbbi részfeladat fontos fázisa a területi előkészítés. Az e témával foglalkozó dolgozat olyan témát vizsgál, amely a magyar népszámlálások 130 éves történelmében második alapvető módosításához érkezett. A területi előkészítés mindig is a települések igazgatási szerveinek feladatát képezte. Elsődleges feladata az összeírás teljes körűségének biztosítása, de emellett az adatok összegzése és elemzése településnél alacsonyabb területi szintű feltételeinek megteremtése is. A tanulmány röviden felvázolja a területi előkészítés történeti és technológiai fejlődését, a munkában résztvevő szervezeteket és feladataikat. Részletesen kitér az 1960-1980 között alkalmazott technológiára, ismerteti az 1990. évi eltéréseket és a módszerbeli változásból adódó problémákat. Legnagyobb súlyt természetesen a következő népszámlálásnál alkalmazásra kerülő munkafázisok ismertetésére fordít. Az új eljárást a részben vagy teljesen végrehajtott próbanépszámlálások tapasztalatai alapján elemzi, értékeli, ismerteti az egyes lépéseket. A tanulmány legnagyobb részét - a témából adódóan - az eszmei időpont előtti időszak tennivalóinak ismertetése teszi ki, ám kitér azokra a kérdésekre is, amelyek az adatok különféle mélységű területi csoportosításával, értékelésével és közzétételével kapcsolatosak. E tárgyban rendkívül fontos téma korunk technikai lehetőségeinek mélyebb kihasználása, a népszámlálási eredmények bemutatása a modem térinformatikai eszközök felhasználásával. A tanulmány csak érinti a témakört, mintegy jelezve, hogy a közeljövő egyik izgalmas feladata a számítógépen tárolt, részletes területi bontású népszámlálási állományok, a különféle területi részletezettségű mutatók és eredmények, illetve a digitális térképi állományok közötti állományok megteremtése, az ilyen irányú adatértékelési kultúra növelése. A területi előkészítés egyik feladata az is, hogy e munka technikai feltételeit (a népszámlálási adatok területi azonosítói oldaláról) biztosítsa. A területi adatok hasznosításával befejeződő tanulmány mintegy bevezeti a következő kettőben tárgyalt témát, a népszámlálások és a helységnévtárak kapcsolatát. 10