NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról
A polgári átalakulás korszakában, a felvilágosodás eszméinek és a nemzeti gondolatnak társadalmakat átalakító elterjedése, az információk felértékelődése s nem utolsósorban a hatalom gyakorlásában játszott szerepük felismerése megteremtette a reformfolyamat szellemi vezéralakjainak igényét arra, hogy az ország, a nemzet állapotáról hiteles, az ország egészét felölelő, de ugyanakkor részletes képet kapjanak. Ennek alapján kezdett formálódni az a fajta történeti-geográfiai, későbbiekben leíró statisztikai jellegű, országot, megyéket, illetve más területi/közigazgatási egységeket bemutató helytörténeti irodalom, amelynek jellemzője az adatgyűjtés és az adatok rendszerezett feldolgozása volt. A modern népszámlálások a kezdetek óta nemcsak egy település egészére, hanem annál kisebb területi egységekre, településrészekre vonatkozóan is közölnek információkat: a népszámlálások és a hivatalos helységnévtárak szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A témával foglalkozó első dolgozat a helységnévtárak történetét, történelmi gyökereit, kialakulását mutatja be, tisztelettel adózva a helytörténeti kutatás nagy magyar alakjainak, földrajztudósainak néprajzkutatóinak és statisztikusainak. A népszámlálásokból és egyéb statisztikai adatforrásokból készülő, a települések névanyagával foglalkozó kiadványtípusok közül bemutatja a helységnévtárat, a helységnévkönyvet és a történeti statisztikai helységnévtár sorozatot. Az eddig kiadott hivatalos helységnévtárak névanyagának és adatainak összeállítása a népszámlálásokhoz kapcsolódott. A legutóbbi, 1990. évi népszámlálás után szervezte meg a Központi Statisztikai Hivatal a településeknek azt a folyamatos adatszolgáltatását, amely az önkormányzati hatáskörbe tartozó területszervezési és helységnévváltozások jelentésére épülve lehetővé teszi a helységnévtári adatok naprakész nyilvántartását. A helységnévtári adatok karbantartása kapcsán megfogalmazódott az igény a számítástechnikai eszközök igénybevételére, majd arra is, hogy a felhasználók az interneten keresztül hozzáférhessenek az aktualizált helységnévtári adatbázishoz. A népszámlálások és a helységnévtárak problémaköreit elemző másik tanulmány a helységnévtárakon keresztül azoknak a problémáknak a nagyságát érzékelteti, amelyek a két népszámlálás közötti időszakban bekövetkezett területszervezési és helységnévváltozások jelentenek az egymást követő népszámlálások adatainak összehasonlításában. A dolgozat bemutatja, hogy általában milyen szintű területi csoportosítások szerint van igény az adatok összehasonlí11