NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében
dr. Lakatos Miklós AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÖRTÉNETÉBEN Bevezető A népszámlálások jogi szabályozása során a jogalkotók és jogalkalmazók egyaránt alapvető témaként kezelték az adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket. Már az első modern értelembe vett népszámlálás elrendelése során jelezték, hogy ha olyan „balítéletek" merülnének fel, hogy a népszámlálás „oly célzatú puhatolás akarna lenni, mely új terhek kiszabására, adó felemelésére fogna vezetni, ezeket el kell oszlatni. " A tanulmány áttekintést ad e kellőképpen még fel nem tárt kérdésről, ismerteti a szerteágazó joganyagnak a témával kapcsolatos legfontosabb szabályait, bizonyítani kívánja, hogy a statisztika a változó gazdasági és társadalmi környezet ellenére is elsődleges szempontként kezelte az adatvédelem szabályozását. A dolgozat érzékelteti, hogy elődeink anélkül törekedtek megfelelni az 1992-ben hozott adatvédelmi törvény rendelkezéseinek, hogy teljes mértékben tudatában lettek volna a témakör minden olyan részletével, amelyről a jelenlegi adatvédelmet szabályozó jogszabályok rendelkeznek. Tették ezt azért, mert ha úgy tetszik ösztönösen tudták, hogy a statisztikai adatgyűjtés alapja az adatszolgáltatók bizalmának megnyerése és ez sem a múltban, sem a jövőben nem lehetséges az adatvédelem szabályainak szigorú betartása nélkül. A tanulmány röviden összefoglalja a rendszerváltozás után az adatvédelem statisztikai jogi szabályozásának főbb jellemzőit. Összefüggéseiben elemzi a népszámlálással a statisztikával, az adatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás fontosabb rendelkezéseit, bemutatja azokat az alacsonyabb szintű jogszabályokat, amelyek a statisztikai adatok kezelésének jogi alapú „védőrendszerét" alkotják. 105
