NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

A 2001 februárjában végrehajtandó népszámlálásra tekintettel a tanulmány rövid ismertetést ad a 2001. évi népszámlálást elrendelő törvény adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseiről és mellékletében ismerteti az 1999 decemberében elfogadott törvény népszámlálással kapcsolatos szabályait. Az adatvédelem jogi szabályozásának népszámlálások szempontjából történő átfogó elemzése segítséget adhat az ezredforduló körüli népszámlálás pozitív kommunikációjához, tényeken alapuló érveket szolgáltat annak elismertetéséhez, hogy a személyes adatok védelme a múltban és a jelenben egyaránt a népszámlálások alapvető jellemzője volt és maradt. 1. Az adatvédelem kérdéskörének statisztikai jogi szabályozása 1870 és 1990 között A népesség számbavételét egyetlen állam sem tudta (tudja) nélkülözni. Népességösszeírásokat már az ókorban is végeztek, Magyarországon is voltak számlálások, azonban ezek a műveletek adóztatási célból készültek és így csak a népesség adóköteles részét vették számba, gyakran nem is a lélekszámot, hanem az adóalapot, a telkeket, portákat. Magyarországon a kiegyezést megelőzően az első általános, a népesség egészére kiterjedő összeírást II. József rendelte el. Az 1784. július 14-én kiadott népszámlálási rendeletet áttanulmányozva tanulságos, ahogy a népszámlálás célját - a felvilágosodott abszolutizmus szellemének megfelelően - már ebben az időszakban megfogalmazzák: „Egyébiránt közönséges és mindenki előtt ismeretes dolog, hogy az állam gazdagságát és méltóságát legfőképpen a nagyobb népességszám és az ezzel összefüggő közkereskedelem intézménye teszi, továbbá hogy a közigazgatásnak minden törekvését oda kell irányoznia, hogy a lakosok száma s ezzel együtt az állam ereje, s magának a népnek a boldogsága is napról napra növekedjék, márpedig annak a meghatározásához, hogy milyen különös eszközöket kell alkalmazni ennek a célnak az eléréséhez, mindenekelőtt azt kell tudni minél bizonyosabban, mennyi a száma az egész népnek, annak egy osztályát sem véve ki, s miként növekszik vagy fogy ez a szám az országnak egyik vagy másik részében. " II. József rendeletében még ún. adatvédelmi szabályokat nem találunk, de a jogalkotó már megpróbál olyan iránymutatást adni, amely biztosítani kívánja a lakosságot arról, hogy az összeírásnak nem lesznek negatív következményei. ,,A tisztviselők pedig, és más az egyes törvényhatóságok által az összeírás végrehajtására kiküldött személyek, mindegyik községben, ahol az összeírást megkezdik, hivassák össze maguk elébe a lakosokat s olvassák azt fel az ott honos nyelven, és nyilvánítsák ki a népnek a Mi nevünkben, hogy ez az összeírás egyáltalában nem újoncok szedése oká106