NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

Természetesen az egészség- és nyugdíjbiztosítási nyilvántartás lakossági köre és részben a kezelt személyes adatok tartalma is eltér egymástól, de népszámlálási szempontból a fenti adatok azok, amelyek leginkább felhasználhatók lennének. További fontos nyilvántartás az adó- és cégnyilvántartás, ahol főleg az adott személy jövedelmi viszonyaira, munkáltatójára vonatkozó adatokat lehet feltérképezni. A népszámlálással egyidejűleg lakásösszeírás is történik. Sajnos Magyarországon jelenleg nincs teljes körű épület- és lakásnyilvántartás, így csak az ingatlan-nyilvántartás adatait lehetne felhasználni. Az ingatlan-nyilvántartásban azonban a lakásra vonatkozó főbb ismérvek (pl. alapterület, szobaszám, felszereltség) hiányoznak. Főleg az ingatlan fekvésének helye, az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és tények bejegyzése található a nyilvántartásban. Kiegészítő jelleggel számos szaknyilvántartás népszámlálási típusú adatait lehetne felhasználni. Különösen fontosak például az idegenrendészeti nyilvántartások a nemzetközi vándorlás vizsgálata szempontjából. Népszámlálási típusú adatot tartalmazhatnak például a közszolgálati nyilvántartások, a munkanélküliek adatait magukban foglaló nyilvántartások és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő elitéletekkel kapcsolatos információk. Már most jelezzük, hogy a nyilvántartásoknak (regisztereknek) csak egy vázlatos felsorolására volt lehetőségünk. Nyilvánvaló, hogy további kutatást igényel a népszámlálás szempontjából szóba jöhető nyilvántartások (regiszterek) adattartalmának pontos feltárása, módszertani problémáinak tisztázása. d) A három adatforrás felhasználásának előnyei, hátrányai Témánk szempontjából a következő három adatforrás jöhet szóba: a lakossági adatfelvétel mintavételes eljárással, a teljes körű lakossági felvétel és a közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartás. A következő táblázat nyolc kiválasztott kritérium alapján megpróbálja szemléltetni az egyes adatforrások viszonylagos előnyeit, illetve hátrányait. A „*" jel az egyes források előnyeit jelzi, a több „*" jel az előnyök erőteljesebb voltára utal. (Lásd 5. ábra) A lakossági mintavételes adatfelvétel fő jellemzője, hogy gazdag, változatos programot valósít meg, szó lehet egyes speciális népességcsoportok (pl. időskorúak, munkanélküliek) célzott vizsgálatáról is, továbbá frissebb adatokkal szolgál, mint a tízévenként végrehajtott népszámlálás. A mintavételes adatfelvétel olcsóbb is, mint a teljes körű népszámlálás, mivel lényegesen kevesebb adatszolgáltatót kell összeírni. Ugyanakkor a teljes körű adatfelvételek (nép172