NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

számlálások) tízévenként a kisebb területekre és különösen a településekre, azon belül számlá­lókörzetekre vonatkozóan olyan részletes adatokat adnak, amelyeket a mintavételes felvételek nem biztosítanak. További előnyük - maguknak a mintavételes felvételeknek a szempontjából is -, hogy címjegyzékük alapot szolgáltat a mintavételhez, és tíz éven át néhány alapváltozó tekintetében vonatkoztatási pontot jelentenek további vizsgálatokhoz. 5. ábra Három adatforrás összehasonlítása nyolc kritérium alapján a > Kritériumok Mintavétel Teljes körű adatfel­vétel Adminisztratív nyil­vántartás Gazdag, komplex, változatos, rugalmas AAA Pontos, releváns A 9 Olcsó A A AAA Aktuális, időszerű, szezonális AAA A Precíz (nagy és komplex) A A Kis adatterületre is részletes adatok A A A A népesség lefedése, hihetőség, public relations szempontok A 9 A népesség témaspecifikus jellege AAA A A táblázat Leslie Kish: „Teljes körű adatfelvételek és gördülő minták" című tanulmányából való. (Megjelent Jel-Kép 1995/2. számában) Témánk szempontjából főleg a teljes körű lakossági felvétel (népszámlálás) és a köz­igazgatási (adminisztratív) nyilvántartás nyolc kritérium alapján történő összehasonlítása érde­mel figyelmet. Nyilvánvaló, hogy témagazdagság, változatosság és rugalmasság szempontjából egyik sem éri el a mintavételes lakossági felvételek színvonalát. Viszont mindkét adatforrás részletes adatokat tud adni kisebb területekre is, talán a teljes körű lakossági felvételek (nép­számlálások) célzottabban tudják ezt az igényt kielégíteni. A közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartások ugyanakkor időszerűbbek, hiszen adatállományaikat az igazgatási cél megvaló­sulása érdekében állandóan aktualizálni kell. (Magyarországon az adatvédelmi törvény egyene­173

Next

/
Thumbnails
Contents