NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

minthogy azonban a népszámlálás adatait megbízhatóbbnak kell tekintenünk, ezeket fogadjuk el mindig a további előírás alapjául."

9 Ezek az éppen 100 éve megjelent megállapítások mindegyike időtállónak bizonyult. A folyamatos és a népszámlálási lakásstatisztika közötti - elsősorban az eltérő módszertanból adódó - eltérések azóta is folyamatosan jellemzőek (csupán a kisebb jelzőt kell előbb elhagyni, majd később jelentősebbre, változtatni), és általánossá vált az is, hogy a népszámlálási statisztika adatbázisai teremtik meg időről időre a folyamatos lakásstatisztika korrekciójának alapjait. Általában is megfogalmazható, hogy a két statisztika közti harmonizációkor a népszámlálás adatai a mérvadóak. Általában, és témánkat illetően is igaz, hogy a Fővárosi Statisztikai Hivatal sok tekintetben előtte járt az országos statisztikai hivatalnak, akár a megfigyelésre kerülő területek körét, akár a módszertani megoldásokat, újításokat nézzük. Kétségtelen, hogy ebben az is közrejátszott, hogy az országos hivatalnak lényegesen nagyobb feladata volt, jóval heterogénebb adatszolgáltatói körrel kellett „megküzdenie". Emellett is tény, hogy az országos folyamatos lakásstatisztika alapjai több mint 35 évvel a Fővárosi Statisztikai Hivatal első adatgyűjtését követően teremtődtek meg. A lakóházépítkezési adatgyűjtést 1927. január elsejével indította el a KSH, de az ekkor csupán a városokra és a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú, és a főváros környéki községekre - összesen 111 településre - terjedt ki. 1930 elejétől vált az adatgyűjtés teljes körűvé. Természetesen az adatgyűjtés kiterjedt a - mai szóhasználattal - lakás- és lakóházmegszünések számbavételére is. Az építkezések, lebontások folyamatos megfigyelése mellett az is azonnal felmerült célként, hogy - elsőként az 1930-as - népszámlálás eredményeivel összevetve ellenőrzésként is szolgáljon, illetve lehetőséget adjon a lakásállomány, két népszámlálás közötti továbbvezetésére.

1

0 E cél megvalósítására már közvetlenül az 1930-as népszámlálás után sor került, hiszen alig több mint két évvel annak lebonyolítása után már részletes elemzés készült a Statisztikai Szemle számára

1

1 e 9 Dr. Kőrösy József: Az 1885-1895. évi budapesti építkezések. Budapest Székes Főváros Statisztikai Hivatalának közleményei XXVIII. Budapest 1898. 4. oldal 1

0 Lakóházépítkezések 1930-ban. Statisztikai Szemle 1931. évi 8. szám. 770-771. oldal 1

1 Mozolovszky Sándor. Tájékoztató adatok az 1920-1930. évek közötti lakóháztermelésről, és A lakóház-építkezések 1931-ben. Statisztikai Szemle 1932 évi 6. szám 470^174. oldal 81