NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

lakását fűtő kazán; egy lakás központi fűtése /eirkó-, etázsfűtés/; egyedi helyiségfütés; illetve nincs fűtési lehetőség) továbbra is alkalmazhatóak. Ha a lakást többféleképpen is fűtik, akkor a szobák fűtési módja a mérvadó. Amennyiben a lakásban helyiségenként eltérő típusú fűtőkészüléket (pl. az egyik szobában konvektort, a másikban kályhát, a konyhában pedig villanymelegítőt) használnak, az nem jelent többféle fűtési módot: a lakás egyedi helyiségfűtésü. A lakások fűtéséről teljes kép az ENSZ ajánlott ismérvei között szereplő, fűtőanyagra vonatkozó információk összegyűjtésével alakítható ki. A válaszoknak a legutóbbi mikrocenzus felvételekor kidolgozott csoportosítása (távfűtés, termálvíz; villany; gáz; fűtőolaj; szén; fa; egyéb; nincs fűtési lehetőség) nem igényel változtatást, az újabb technológiák (napenergia, geotermikus energia stb.) elterjedtsége még nem számottevő, az ilyen lakások az egyéb kategóriában szerepelhetnek. A konyhával, főzőfülkével rendelkező lakások esetében hasznos lehet a főzéshez használt energia tudakolása is. Az 1996. évi mikrocenzus tartalmazott ilyen kérdést is, a fűtőanyaghoz hasonló (a távfűtés, termálvíz kategória nélküli) besorolással. A lakásminőség fontos jellemzője, a komfortosság meghatározásának nélkülözhetetlen mutatója a vízöblítéses WC-vel való ellátottság. Az ENSZ ajánlásában alapvető ismérvként szereplő mutató felvételére, a válaszlehetőségek kialakítására a komfortosság megállapításához szükséges módon kell hogy sor kerüljön (amennyiben van: a lakásban, külön helyiségben; a lakás más helyiségében; vagy a lakáson kívül található-e a WC). 2. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika Mint említettük a folyamatos és a lakásállományi statisztika művelése egyidős a hivatalos statisztikai szolgálattal. A két statisztika közötti összefüggések vizsgálatának talán legkorábbi dokumentuma Kőrösy József munkásságából ismert. Az 1870-ben megalakult Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala (Fővárosi Hivatal) volt az európai fővárosok hivatalai közül az első, amely kialakította a lakásépítési statisztikát. „Az 1857-96. évekre vonatkozó adatok a népszámlálás eredményéből vannak merítve, míg a népszámlálások közötti évekre az épületek számát az építkezési statisztika adatai alapján szoktuk megállapítani. Ezen nyilvántartás és a népszámlálási felvétel eredményei közt kisebb eltérések szoktak felmerülni, melyek a felvételt eszközlő közegek eltérő felfogásából erednek; 80