NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika
Az üdülők szakszerű összeírása mindig is nehéz feladat elé állította a népszámlálásokat előkészítő statisztikusokat. A szakirodalom az üdülő fogalmát nem tisztázza, emiatt a népszámlálás csak bevallás alapján képes egy adott lakóegységet lakásként vagy üdülőként számbavenni. Kétség esetén a helyi önkormányzatok nyújthatnak segítséget a kérdés eldöntésében. Az üdülők és a lakások pontos elhatárolása problémájának megoldására az üdülőfogalom egyértelmű meghatározása és az arra rámutató kérdésfeltevésre van szükség. Az állomány lehető legteljesebb számbavétele érdekében az összeírást az eszmei időponthoz közelebbi nyári időszakban célszerű végrehajtani, amikor az üdülőkben csak idényszerűen lakók a legnagyobb valószínűséggel találhatók ott meg. A felvétel a népszámlálási kérdőíven is végrehajtható, megfelelően összeállított lakás- és épületkérdésekkel a szükséges üdülőadatok is összegyűjthetők. A lakáshasználat jogcímének pontos megállapításához az ismérv felvételét egyértelmű, könnyen értelmezhető formában szükséges végrehajtani. Ugyan lakásismérvről van szó, kérdőív-szerkesztési, felvétel- és feldolgozás-technikai szempontok indokolják, hogy a korábbi gyakorlatnál maradva a jellemző kérdezése a névvel és a családi állással együtt a háztartáshoz tartozó személyek adatainak felvételénél, táblázatos formában történjen meg, azonban a korábbi gyakorlat kézírásos bejegyzése helyett az optikai leolvasás hatékonyságának javítása érdekében a megfelelő kategóriák (tulajdonos, tulajdonos rokona, bérlő, bérlő rokona, szolgálati lakás lakója, albérlő, ágybérlő, egyéb) egyértelmű jelölését kell biztosítani. A háztartások lakáshasználati jogcíméből az adatfeldolgozás során a lakóegység használati jogcíme egyértelműen azonosítható. A lakás tulajdoni jellegének tudakolásánál a természetes személyek, a települési önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények, vállalkozások stb.) kategóriái mellett az egyházi tulajdon csoportjának kialakításával valamennyi tulajdonformáinak szerepelnie kell a válaszok között, így a korábban alkalmazott egyéb kategória feleslegessé válik és egyszerűsödik, egyértelművé válik a válaszadás is. Fontos lenne a tulajdonosok állampolgárságára vonatkozó információk összegyűjtése is. A gazdaság átalakulása következtében egyre gyakoribbá váló külföldi tulajdon a lakások piacán is mind nagyobb súllyal van jelen. A legutóbbi mikrocenzus már számba vette a külföldi jogi személy tulajdonában lévő lakásokat. A lakásállomány tulajdoni összetétele még pontosabban lenne leírható, ha a külföldi tulajdonú lakások között a külföldi állampolgárságú természetes 77