NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

személyek lakásait is összeírnák. A könnyebb értelmezhetőség érdekében célszerű lenne a tulajdoni jellegtől függetlenül, külön kérdésben tudakolni a tulajdonosok állampolgárságát. A belföldi és a külföldi tulajdon mellett a vegyes tulajdonú lakások csoportja tenné teljessé a lakások ilyen típusú szerkezetét. A lakás jellemzésének fontos mutatója az alapterület. Az ENSZ által használt és - mint nem alapvető ismérv - ajánlott hasznos, falak nélküli és a lakástól független tárolóhelyiségek területét nem tartalmazó alapterület felvétele mellett fontos lenne a szobák együttes alapterületének a kérdezése is. A helyiségek számának kérdezése legalább a szobák, a konyhák, a főzőfülkék és a fürdőszobák számára kell hogy vonatkozzon. A korábbi népszámlálási eredményekkel való összehasonlíthatóság megköveteli, hogy az akkori körülményes és sok esetben félrevezető, szobánként és félszobánként történő felvétel gyakorlatának megfelelően a kérdőív külön kérdésként 2 2 2 tartalmazza a 12 m -esnél nagyobb és a 4—12 m alapterületű szobákat. A 4—6 m -es ún. kisszobák számának felvétele nem szükséges. A lakáskörülményekről fontos tájékoztatást nyújt, lehetővé teszi a ténylegesen lakásként használt helyiségek kimutatását a nem lakás céljára, hanem orvosi rendelőnek, váróhelyiségnek, irodának, műhelynek stb. használt szobák számának ismerete. ENSZ-követelmény a fürdési berendezésekkel való ellátottság felvétele. Ennek érdekében az ajánlás szerint külön kell összeírni a rögzített káddal vagy zuhanyozóval rendelkező, illetve az azok nélküli fürdőszobák számát. Ez a módszer alkalmazandó a népszámlálás során, a rögzítettség feltételének kikötése azonban nem szükséges. A (vízöblítéses) WC-helyiségek számának tudakolásától el lehet tekinteni, hiszen az gyakran a fürdőszoba-helyiségben kap helyet. Az ellátottságot a lakás felszereltségére vonatkozó részben célszerű tudakolni. A lakások minőségének pontos megállapítására felszereltségük részletes összeírásával nyílik lehetőség. A komfortosság meghatározásának szempontjai (a közművesítettség foka, a melegvízzel való ellátottság, a fűtés módja) mellett más, fontos információkkal szolgáló ismérvek szerepeltetése is ajánlott. A kérdések (és a válaszlehetőségek) kialakításának naprakész módon, az alkalmazott technikai megoldásoknak megfelelően kell megtörténnie. A kérdéscsoport mintájául szolgálhat a felszereltségadatok felvételét kellő részletességgel és alapossággal végrehajtó 1996. évi mikrocenzus gyakorlata. A vízellátás tekintetében ennek megfelelően az 78