NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái

állampolgárság kérdezése egyébként a korábbi népszámlálások ajánlásában is hangsúlyosan szerepelt, így ez volt az egyik olyan prioritást élvező nemzetközi ajánlás, amelyet a magyar népszámlálások 1970 és 1990 között nem fogadtak el. A kérdés feltevése a jelenlegi helyzetben az ajánlástól függetlenül is mindenképpen indokolt, hiszen az előző népszámlálás óta - részben az itthon, részben a környező országokban bekövetkezett politikai és gazdasági változások következtében, részben egyéb folyamatoknak köszönhetően - Magyarország részvétele a nemzetközi migrációban fokozódott, ennek következtében nemcsak a külföldön munkát vállaló, tanuló vagy egyéb ok miatt huzamosan külföldön tartózkodó magyar állampolgárok száma nőtt, de jelentősen megemelkedett az életvitelszerűen Magyarországon élő olyan külföldi állampolgárok száma is, akik az adatfelvétel szabályai szerint az összeírás körébe tartoznak. Az állampolgársággal azt a törvény szerinti kapcsolatot kell meghatározni, amely a személyt valamely állammal köti össze születés vagy honosítás alapján, illetve akaratnyilvánítás, választás, házasságkötés útján vagy egyéb módon. Az állampolgárságra vonatkozó információt - függetlenül a többi népszámlálási kérdéstől - minden személyről meg kell szerezni, és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Országnevek Nemzetközi Szabványa 1997. évi, berlini kiadásában szereplő háromjegyű alfabetikus kódoknak megfelelően (a KSH országregisztere is ennek megfelelően készül) a lehető legrészletesebb feldolgozást kell biztosítani. A kettős vagy többes állampolgárságú személyeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy mindegyiket deklarálja, míg a hontalan, állampolgárság nélküli személyeknek biztosítani kell az erre való utalás lehetőségét. Ugyancsak biztosítani kell annak megjelölését is, ha a személy állampolgársága az államok felbomlása, különválása vagy egyesülése folytán még tisztázatlan. A kérdést és a válaszlehetőségeket a legtöbb magyar népszámlálásnál alkalmazott módon javasoljuk meghatározni. A választ - a korábbi népszámlálási gyakorlattal megegyezően - a jogi helyzetnek megfelelően kell bejegyezni. Az adatfeldolgozás előkészítése során minden lehetséges válaszra fel kell készülni, a numerikus országkódrendszert a KSH országregisztere alapján kell elkészíteni, ezáltal országonkénti vagy bármilyen ennél nagyobb földrajzi egységenkénti feldolgozásra (pl. országok csoportja, földrész) is sor kerülhet. 2. Nemzetiséghez, nemzeti vagy etnikai népcsoporthoz tartozást meghatározó információk A magyar demográfusok mindig is fontos szerepet tulajdonítottak az ország nemzetiségi összetétele vizsgálatának. Ezt jól példázzák a nemzetközi statisztikai szervezetekben az általuk 31