NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái

volt példa az egyedi adatok törvénytelen felhasználására, így egyes rétegekben komoly és megalapozott ellenérzést válthatnak ki. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az 1992-ben megalkotott LXIII., úgynevezett adatvédelmi törvényben a törvényalkotó e kérdéseket a különleges adatok közé emelte. A különleges adatok a személyes adatok körében is kiemelt törvényi védelmet élveznek, csak szigorú törvényi garanciák mellet gyűjthetők és kezelhetők. Az e kérdések vizsgálatával kapcsolatos lehetőségek és problémák áttekintése előtt az egyénnek az államhoz fűződő jogi kapcsolatának, az állampolgárság kérdezésének népszámlálási történetét és lehetőségeit tekintjük át. Az állampolgárság nem szerepel az adatvédelmi törvényben meghatározott különleges adatok körében. Hogy mégis a szenzitív adatokat tudakoló kérdésekkel együtt vizsgáljuk, annak indoka, hogy a különleges adatok körébe tartozó nemzetisége kérdéssel összefügghet, segítheti a nemzeti hovatartozás, nemzetiségi kötődés, identitástudat meghatározását, a nemzetiségre vonatkozó kérdés megválaszolását. 1. Állampolgárság Az állampolgárság kérdezésének alapvető célja a nemzetközi vándorlásra vonatkozó információ biztosítása. Segítségével állapítható meg, hogy hány nem hazai, azaz külföldi személy él az országban. Az állampolgárság jogi, így okmányokkal igazolható kategória, szemben a nemzetiséggel, amely egy adott nemzethez való érzelmi tartozást, azonosulást fejezi ki. A népszámlálás az állampolgárság kérdezésével az összeírt személyek közül a külföldiek számát kívánja megállapítani, a nemzetiséggel pedig a hazai lakosok közül a nemzeti kisebbséghez tartozó hazai állampolgárokét. A két kérdés ennek megfelelően más és más népességcsoportot határoz meg. A nemzetközi vándorlás vizsgálatának egyik szempontja lehet az is, hogy milyen nemzetiségű külföldi állampolgárok választották átmeneti jelleggel vagy végleges letelepedési szándékkal az országot. Egy ország területén élő külföldi állampolgárok nemzetiségi összetételének alakulását befolyásolhatja a származási és a befogadó ország gazdasági helyzete és politikai berendezkedése is. A népszámlálás az állampolgárság kérdezésével nemcsak arra keres választ, hogy honnan érkeztek a Magyarországon élő külföldi állampolgárok, hanem felmérheti azt is, hogy a jelenleg Magyarországon élő és az összeírás körébe tartozó, a környező országokból érkezett külföldi állampolgárok között milyen arányt képviselnek azok, akik magyar nemzetiségűnek vallják magukat. 28