NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái

Czibulka Zoltán: AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG, A NEMZETISÉG, AZ ANYANYELV ÉS A VALLÁS ÖSSZEÍRÁSÁNAK NÉPSZÁMLÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A népszámlálások egyedi adatok gyűjtésével lehetőséget biztosítanak egy adott időpillanatra vonatkozóan az egyének, az együtt élő kisebb közösségek (családok, háztartások), a lakások és az épületek meghatározott szempontok szerint összesített adatainak bemutatására, értékelésére, illetve az összesített adatok segítségével megfelelő információkkal szolgálnak a népszámlálások témaköreiben. Mivel a modern népszámlálások bevalláson alapuló statisztikai felvételek, nem használhatók meglévő nyilvántartások egyedi adatainak ellenőrzésére vagy új nyilvántartások alapjául. Annak ellenére, hogy a népszámlálási kérdőíven szereplő kérdések közül számos adat dokumentálható, az adatfelvétel ezek esetében is bevalláson alapul, más kérdések pedig az adatszolgáltató belső, szubjektív érzését tudakolják. A népszámlálásokat elrendelő jogszabályok szerint az adatszolgáltatás kötelező, minden kérdésre a valóságnak megfelelő választ kell adni, de az egyes válaszok helyességének, valóságtartalmának az igazolásához okmányok bemutatását megkövetelni nem szabad. Az adatgyűjtést minden eddigi magyar népszámlálás során számlálóbiztosok végezték, de a kérdések megfogalmazásánál, az aláhúzással megválaszolható kérdéseknél pedig az aláhúzható válaszszavak meghatározásánál is tekintettel voltak arra, hogy az összeírt élhet az önkitöltés lehetőségével. Az egyénekre vonatkozó népszámlálási ismérvek közül ezúttal azok vizsgálatának a lehetőségeit és problémáit tekintjük át, amelyek belső érzéseket tudakolnak, az egyének érzelmei alapján egy-egy vallási, társadalmi vagy népcsoporthoz tartozást, kötődést regisztálnak. E kérdések közül a nemzetiség és az azzal összefüggő anyanyelv és nyelvismeret, továbbá a vallás az, amelyről az összeírt úgy vélekedhet, hogy e kérdések az ő intim szférájába tartoznak, ezért nem szívesen nyilatkoznak e kérdésekkel kapcsolatos hovatartozásukról. A kérdések népszámlálási tematikában való szerepeltetése, kérdezési módjának kialakítása fokozott körültekintést igényel. A fokozott tapintatot indokolttá teszi nemcsak az, hogy belső emberi érzéseket tudakolnak, hanem az is, hogy a magyar népszámlálások történetében éppen e kérdésekkel összefüggésben 27