NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

adónyilvántartás). Az ilyen adatok átadási kötelezettsége az átadónak nem okoz felesleges megterhelést, mert a már rendelkezésére álló adatállományra vonatkozóan jelent kötelezettséget. Az Országgyűlésben vita volt arról, hogy a KSH milyen mértékben vehet át egyedi adatokat. A vita eredményeképpen a statisztikai törvényben a KSH elég tág hatáskörű jogosítványokat kapott, amely a KSH iránti bizalmat jelzi. Ezért is fontos, hogy a vonatkozó rendelkezéseket a KSH szakembergárdája pontosan betartsa, és ezzel az Országgyűlés bizalmát megszolgálja. Az egyedi adatok átadási lehetőségénél a képviselők figyelembe vették, hogy a KSH-ban nem folyik olyan hatósági jellegű tevékenység, amelyből a személyi adatok és az egyedi adatok átvétele során az adatszolgáltató személyére hátrányos következmények adódnának. A (4) szakasz b) pontja esetében az adatszolgáltató szerv adatátadására vonatkozó szabályok határozzák meg azokat a személyes adatokat, amelyeket a KSH jogosult statisztikai célra átvenni. Az adatátvételről előzetesen a KSH hivatalos lapjában (Statisztikai Közlöny) tájékoztatni kell az adatszolgáltatókat. Mivel a KSH a természetes személyek adatát is átveheti, és személyes adatot csak törvényi felhatalmazás alapján lehet gyűjteni, a törvényalkotás folyamatában érvényesíteni kell a KSH-nak azt az igényét, hogy ezekhez az adatokhoz hozzájuthasson. A témánk szempontjából nagyon lényeges szabályról van szó, mert e törvényszakasz alkalmazása tenné lehetővé azt, hogy - statisztikai célra - népszámlálás típusú adatokat az ún. igazgatási nyilvántartásokból átvegyünk. Sajnos ezt csak akkor tehetnénk, ha a törvény erre felhatalmazást ad. (Önmagában erre a statisztikai törvény nem jogosít, csak akkor lehetséges, ha az ún. ágazati törvények így rendelkeznek.) Fontos tehát, hogy egyfelől a KSH megfogalmazza azt az igényt, hogy statisztikai célra milyen személyes adatokat akar átvenni, másfelől pedig ezt az igényt törvényi formába kell önteni. A 21. § (5) szakasza kimondja, hogy a célhoz kötöttség maximális figyelembevételével a statisztikai szolgálat szerve a saját adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Ez utóbbi szabály is fontos a népszámlálás szempontjából, mert ez azt jelenti, hogy a KSH által gyűjtött és kezelt adatok a népszámlálás céljaira elvileg összekapcsolhatók. Ebben a dolgozatban nem lehet felvállalni, hogy a személyes adatokat tartalmazó közigazgatási nyilvántartások adatainak népszámlálási célú felhasználásának érdekében konkrét jogszabály-változtatási (módosítási) javaslatokat tegyünk. Csak arra vállalkozhatunk, hogy el192