NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben
méletileg megfogalmazzuk azokat az irányokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jövőben a közigazgatási nyilvántartások adatállományait népszámlálási célból mind hatékonyabban felhasználhassuk. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a statisztikai információrendszerre ható legfontosabb jogszabályok hatályban vannak, e szabályok jelentős része megfelel az európai uniós elvárásoknak és így a témánk szempontjából lényeges törvényi szintű szabályok a jogrendszerből már nem hiányoznak. Azt is megállapíthatjuk, hogy a statisztikai információrendszert körülvevő jogi környezet alapvetően „statisztikabarát". A statisztikai törvény tárgyalása során láttuk, hogy az Országgyűlés a statisztikai szolgálat iránti bizalma jeléül milyen pluszjogosítványokat adott a statisztikai rendszer jobb és hatékonyabb működése érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene a rendszer alapvető módosítása nélkül további jogszabály-változtatásokat (módosításokat) kezdeményezni, annak érdekében, hogy a statisztikai szolgálat hatékonyabban, költségkímélő módon, az európai uniós statisztikai rendszer kívánalmának is megfelelve tudja feladatát betölteni. Főleg annak az európai uniós elvárásnak kell a jogszabályi hátterét megteremteni, amely szerint - mint a nemzetközi kitekintésnél láttuk - az adminisztratív nyilvántartások használatának sikeres feltétele, hogy az adott ország statisztikai hivatala hozzájusson a megfelelő nyilvántartásokhoz és kombinálhassa az adatokat más rendszerekkel. Ennek érdekében a statisztikai törvényben általános felhatalmazást kellene adni arra, hogy statisztikai célból a Statisztikai Hivatal a közigazgatási nyilvántartásokból az adatokat „azonosításra alkalmas módon" vehesse át. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell azokat az alacsonyabb szintű jogszabályokat, amelyek kellő biztosítékot adnak arra, hogy ez az „utca" egyirányú legyen tehát a statisztikai adatokat feldolgozó rendszerből más adatok a közigazgatási nyilvántartásokba ne áramoljanak vissza. Mint jeleztük, az ún. érzékeny adatok (pl. vallás, nemzetiség) felvételéhez az adatszolgáltató írásbeli beleegyezése kell. Statisztikai felvétel és feldolgozás esetén ezt - az adatvédelmi törvényben is megfogalmazott szigorú és az adatgyűjtéseket rendkívül megnehezítő - szabályt enyhíteni kellene. A népszámlálások értékes részét képezik a címlisták, amelyek további mintavételes statisztikai adatfelvételek nélkülözhetetlen eszközei. A jogszabálynak lehetővé kellene tennie ezen címlisták célzott, a „mögöttük" levő adatállományokból kiemelt ismérvekkel kombinált fel193
