NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

sen kötelezővé teszi, hogy az adatkezelő csak a valóságnak megfelelő, aktuális személyes adatot kezeljen.) A közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartás nagy előnyének tartják, hogy olcsóbb, mint a teljes körű lakossági felvétel (népszámlálás). Erre utal az az információ, hogy Finnországban az alapadatok 93 százalékát közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartásokból szerzik be, és csak 7 százalékát közvetlenül a lakosságtól. Az alapadatok 7 százalékának a biztosítása azonban a Finn Statisztikai Hivatal éves költségvetésének 30 százalékába kerül. A költségek számításánál azonban figyelembe kell venni, hogy maguknak a közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartásoknak a felállítása, statisztikai célú felhasználásra alkalmassá tétele hosszú éveket vesz igénybe, mely jelentős költséggel jár, továbbá az adatállományok naprakésszé tétele szintén költséggel bír. A teljes körű lakossági adatfelvétel (népszámlálás) tíz évenkénti végrehajtása ugyan egyszeri jelentős nagyságrendű költséget igényel, azonban ha ezt tíz évre elosztjuk, akkor már ez az összeg alacsonyabbnak mondható. Ennek ellenére minden tényezőt mérlegelve azt mondhatjuk, hogy egy jól működő, hiteles és naprakész közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartás statisztikai célú felhasználása nyilván olcsóbban megoldható. A nyolc kritérium közül leginkább abban lehetünk bizonytalanok, hogy a két nagy adatforrás mennyire pontos, mennyire hiteles. A hagyományos teljes körű lakossági felvételek (népszámlálások) kizárólag statisztikai felhasználás céljából gyűjtik az adatokat. Alapvető módszerük nem csak azért alapul bevalláson, mert korábban még nem voltak elég fejlettek a nyilvántartási rendszerek, hanem azért is, mert az a vélemény, hogy így az adatszolgáltatók nagyobbik része talán hajlamosabb a valós helyzetet feltárni és abból, hogy az összeírok nem kérnek dokumentumokat, inkább feltételezhető, hogy az adatokat más célra nem használják fel. Fontos körülmény, hogy egy népszámlálás az egész lakosságot érintő, tízévenként végrehajtandó nagy esemény, amely jó publicitással, megfelelő tájékoztatással, propagandával meggyőző erővel hathat a lakosságra, és az adatszolgáltatókjelentős részét adataiknak a valóságnak megfelelő bevallására késztethetik. A közigazgatási (adminisztratív) nyilvántartások részére az adatok gyűjtése viszont elsődlegesen nem statisztikai célból történik. Fő feladata ezeknek az adatgyűjtéseknek a polgárok név szerinti adatainak és a róluk szóló egyéb információknak a felvétele abból a célból, hogy igazoljanak valamilyen jogosultsá174