NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban
pontra legalább is utalni, mert házi állataink létszámának általános csekélysége, tekintve a mellett az ország nagyrészt kedvező tenyésztési viszonyait, ez összehasonlításból még inkább kifogna derülni. 1" Az állatok megfigyelési programja kétségtelenül szerteágazó volt, később nem minden önálló állatszámlálás ölelt fel ekkora programot. A megfigyelés kiterjedt: • a lóállományra (részletezve kor, ivar és fajta szerint), • az öszvérek számára, • a szamarak számára, • a szarvasmarha-állományra (kor, ivar és fajta szerint), • a juhállományra (fajta szerint), • a kecskeállományra, • a sertésállományra, • a méhkasok számára. A hivatal kiadványa keveselte az összeírt állományokat, ami minden valószínűség szerint igaz lehetett, azonban arra vonatkozólag, hogy ez milyen mértékű volt, kevés támpontunk van, mivel az állatállomány szezonális változásai miatt, a különböző eszmei időpontokban végrehajtott összeírások adatai csak bizonyos korlátok mellett hasonlíthatók össze. Az 1857. október 31-én megfigyelt állatállományhoz képest az 1869. év végi adatok általában - a szarvasmarha-állomány kisebb visszaesésétől eltekintve - többet mutattak. A szarvasmarhák alacsony számára a megfigyelési időpont kéthónapos eltolódása kellő magyarázatot jelenthet, mivel ebben az időszakban a téli takarmány szűkössége miatt az állománycsökkentés bevett gyakorlat. Ha ezt figyelembe vesszük, a két időpont közötti különbség az állatállomány bővülését jelzi, ami az adott időszakban bekövetkezett fejlődést tükrözi. Az 1895. évi első önálló mezőgazdasági felvétellel az eszmei időpont egy hónapos eltolódása miatt nehezen vethetők össze az adatok, de még jelentősebbek a 25 év alatt végbement változások. A közbeeső negyedszázad folyamán különböző tendenciák érvényesültek; nőtt a szarvasmarhák, sertések és lovak száma, ami a számokban is jelentkezett. A legelőterület csökkenése miatt visszaesett a juhállomány. Mindent egybevetve az 1869. és 1870. fordulóján megfigyelt állatok száma nem lehetett tragikusan kevesebb a ténylegesnél. Az idősor egyenes trendvonalába (1857 és 1895 között) az 1870-es népszámlálás adatai nagyjából beleilleszthetők. Az 1 A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Oszágos Magyar Kir. Staisztikai Hivatal, Pest, 1871., 475. oldal. 120