NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

pontra legalább is utalni, mert házi állataink létszámának általános csekélysége, tekintve a mel­lett az ország nagyrészt kedvező tenyésztési viszonyait, ez összehasonlításból még inkább ki­fogna derülni. 1" Az állatok megfigyelési programja kétségtelenül szerteágazó volt, később nem minden önálló állatszámlálás ölelt fel ekkora programot. A megfigyelés kiterjedt: • a lóállományra (részletezve kor, ivar és fajta szerint), • az öszvérek számára, • a szamarak számára, • a szarvasmarha-állományra (kor, ivar és fajta szerint), • a juhállományra (fajta szerint), • a kecskeállományra, • a sertésállományra, • a méhkasok számára. A hivatal kiadványa keveselte az összeírt állományokat, ami minden valószínűség sze­rint igaz lehetett, azonban arra vonatkozólag, hogy ez milyen mértékű volt, kevés támpontunk van, mivel az állatállomány szezonális változásai miatt, a különböző eszmei időpontokban vég­rehajtott összeírások adatai csak bizonyos korlátok mellett hasonlíthatók össze. Az 1857. október 31-én megfigyelt állatállományhoz képest az 1869. év végi adatok ál­talában - a szarvasmarha-állomány kisebb visszaesésétől eltekintve - többet mutattak. A szar­vasmarhák alacsony számára a megfigyelési időpont kéthónapos eltolódása kellő magyarázatot jelenthet, mivel ebben az időszakban a téli takarmány szűkössége miatt az állománycsökkentés bevett gyakorlat. Ha ezt figyelembe vesszük, a két időpont közötti különbség az állatállomány bővülését jelzi, ami az adott időszakban bekövetkezett fejlődést tükrözi. Az 1895. évi első önálló mezőgazdasági felvétellel az eszmei időpont egy hónapos el­tolódása miatt nehezen vethetők össze az adatok, de még jelentősebbek a 25 év alatt végbement változások. A közbeeső negyedszázad folyamán különböző tendenciák érvényesültek; nőtt a szarvasmarhák, sertések és lovak száma, ami a számokban is jelentkezett. A legelőterület csök­kenése miatt visszaesett a juhállomány. Mindent egybevetve az 1869. és 1870. fordulóján meg­figyelt állatok száma nem lehetett tragikusan kevesebb a ténylegesnél. Az idősor egyenes trend­vonalába (1857 és 1895 között) az 1870-es népszámlálás adatai nagyjából beleilleszthetők. Az 1 A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Oszágos Magyar Kir. Staisztikai Hivatal, Pest, 1871., 475. oldal. 120

Next

/
Thumbnails
Contents