NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

mintavételes összeírások kombinációját valósították meg, mind a népességi, mind a mezőgazdasági cenzusoknál, kiteijesztve ezzel a megfigyelések programját, két felvétel között tíz évesnél rövidebb időszakra is információt nyújtva. Magyarországon a cenzusok kezdeti eredményei a török hódoltság utáni időszakhoz kötődtek. A 18. század adóösszeírásai, majd katonai célú összeírások és a II. József nevéhez fűződő első népszámlálás jelentette a korszerűnek tekinthető kezdeteket. A 19. században az első népszámlálás után több évtized telt el, amíg a következő összeírásokra sor került (1851 és 1857), bár ezekben az években a nem nemes népességet többször összeírták, és több leíró jellegű statisztikai munka eléggé részletesen beszámolt az ország és a települések népességéről. Az első megbízható eredményeket hozó megfigyelés az 1869 és 1870 fordulóján valósult meg, amit azután a népesség-összeírások tízéves periódusban követtek. A mezőgazdaságban a kiegyezés után az évenként mind szélesebb programmal végrehajtott és minőségileg fokozatosan javuló adatgyűjtési rendszert első ízben 1895-ben egészítette ki, tette teljessé egy széleskörű üzemi cenzus, amely a mezőgazdasági termelésben résztvevő gazdaságokat komplex gazdasági egységként figyelte meg. Ez az akkori európai színvonalat is felülmúló üzemstatisztika alapvető fontosságú volt, mivel minden korábbinál pontosabb bázisadatokat nyújtott a mezőgazdasági termelés üzemi szerkezetéről és addig még soha meg nem figyelt körülményeiről. 2. Azonosságok és különbségek a két lakossági cenzus módszertanában A lakosság egészére, illetve nagyobb részére kiterjedő megfigyelések nagyszabású szervező munkával járnak. A legnagyobb erőfeszítést a teljesség biztosítása kívánja meg. Különböző közigazgatási nyilvántartások, megfelelő előkészítés és alapos ellenőrzések segítségével érhető el, hogy minden adatszolgáltatásra kötelezett bekerüljön a megfigyelés hatósugarába. Nem kevésbé fontos a módszertani elemek kidolgozása sem. Korai felismerés volt, hogy az adatok elemzéséhez a tízévenként kapott eredmények összehasonlíthatóságát biztosítani kell. A megfigyelés legfontosabb elemei viszonylag korán, majd nemzetközi viszonylatban is többé-kevésbé egységessé váltak és a személyi adatokon kívül fokozatosan kibővültek a lakások, lakóépületek legfontosabb jellemzőivel is. Meg kell említeni, hogy a népszámlálások programjai alapvető mezőgazdasági adatokra is kiterjedtek, mint pl. előbb az állatállomány nagyságára, majd a mezőgazdaságilag művelt földterületre. Utóbbi főként a parasztság gazdaságnagyság szerinti rétegződésének felmérése, tehát a foglalkozási adatok körültekintőbb differenciálása céljából, az 115