NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

állatok száma pedig azért, mert erről a fontos területről a múlt század végéig sikeres különálló statisztikai megfigyelést nem végeztek, így a jószágállomány nagyságáról nem állt rendelkezésre elegendő és elfogadható információ, amire ily módon kíséreltek meg szert tenni. A mezőgazdasági összeírások megfigyelési köre szűkebb a népszámlálásokénál. Az adatszolgáltatók a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató háztartások, gazdaságok, birtokok. Ezek kiválasztása nem annyira kézenfekvő, mint a népszámlálások alkalmával a személyek felkutatása. A falusi lakosok többségének ugyan rendszerint van földje, állata, kisebbnagyobb termelő egysége, akiket a hiánytalan számbavétel érdekében a népszámláláshoz hasonló módon teljes körben fel kell keresni és ki kell kérdezni. A kis településeken a teljesség biztosítása problémamentesen megoldható, mivel a gazdálkodás ténye közismert. A városok belterületét környező határrészeken, az elővárosokban is gyakran előfordulnak olyan mezőgazdasági termelők, akiket viszonylag könnyű megtalálni, a városias jellegű belterületeken azonban csak kevés gazdálkodó él. Közülük — különösen az 1990. évi kárpótlás után - sok az olyan földtulajdonos, aki gazdaságát mással művelteti, esetleg bérbe adja. Utóbbiakat különböző (föld-, adó- stb.) nyilvántartások alapján lehet felkeresni, de hiánytalan számbavételük még így is nehéz. Ahhoz tehát, hogy a mezőgazdaságban érdekelt városi lakosok címeit hiánytalanul megtaláljuk, jelentős erőfeszítéseket kell tenni. Ez a fő oka annak, hogy a mezőgazdasági cenzusoknál a földterület tökéletes számbavétele szinte lehetetlen, mivel a városok belterületén, de ugyanígy nem a föld fekvése szerinti településen lakó, külföldön tartózkodó vagy külföldi állampolgárságú földtulajdonosokat megtalálni, róluk kérdőívet kiállítani nehézségekbe ütközik. Az állatállomány felvétele kevésbé problematikus, a háziállatok szinte kivétel nélkül azokon a településeken vagy településrészeken találhatók, ahol az állattartás közigazgatásilag megengedett, ez alól a városok belterülete kivételt képez. A mezőgazdasági cenzusok programja az idők folyamán érthetően bővült. A technika fejlesztésével, számos termeléssel összefüggő gép, eszköz vagy vegyszer, stb. megfigyelésére is sor került, majd mind nagyobb figyelmet fordítottak a mezőgazdasági termelést végző munkaerő nemének, létszámának, korának, képzettségének megismerésére is. További finomítást jelentett a mezőgazdaságban végzett munka mennyiségének a felmérése, a cenzusokra épülő reprezentatív felvételek, időmérlegek segítségével. Jó eredményeket hoztak az 1994. évi próbaszámlálás és az 1996-os mikrocenzus mezőgazdasági munkavégzésre feltett kérdései is. Továb116