NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

Or os Iván: MEZŐGAZDASÁGI KÉRDÉSEK A HAZAI LAKOSSÁGI CENZUSOKBAN 1. Történeti előzmények A statisztikai megfigyelés egyik speciális típusa - a lakosság egészére vagy túlnyomó ré­szére kiterjedő teljes körű statisztikai felvétel - klasszikus múltra tekinthet vissza. A már az ókortól ismert, különböző töredékes nyilvántartások elsődlegesen a népesség számának felmé­résére irányultak, elsősorban a hadra fogható néprétegek pontos regisztrálása céljából, de ké­sőbb nem egy helyen fontos szerepet játszott a népességalakulás és az élelmiszer-ellátás össze­függéseinek vizsgálata is. Az állam szervezeti megerősödésével egyre jobban előtérbe kerültek a közös teherviselés, az adóztatás szempontjai, s mivel ebben az időben a gazdaság legfonto­sabb ága a földművelés volt, nagy jelentősége volt a földterület terjedelmének és a jószágállo­mány nagyságának számbavétele. A népesség és a mezőgazdasági tennelés megfigyelésére ele­inte együttesen került sor, a 19. század végére azonban specializálódtak a felvételek, kialakult a lakossági cenzus két alapvető típusa: a népszámlálás mellett a teljes körű mezőgazdasági össze­írás. A mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos kérdések azonban, ha nem is egységes for­mában, egyes népszámlálások kérdései között is helyet kaptak. A korszerűnek tekinthető népesség-összeírások az európai országokban a 18. században és azt követően váltak mind szervezettebbé. Időben nem sokkal maradtak el tőlük a mezőgazda­sági jellegű adóösszeírások sem. A közgazdaság és a népesség egymásra hatása is ebben az idő­ben került mindjobban az elemzések középpontjába. A népszámlálások módszerei gyorsan fej­lődtek, majd a 20. század éveiben mindinkább egységessé váltak. Ugyanez az időszak volt az, amikor a mezőgazdasági cenzusok modem változatai is tért nyertek. Bár kezdetben a népszám­lálások gyakoriságához képest ritkább időközökben került rájuk sor, a 20. század második felé­ben egyre inkább a tízéves, újabban pedig már az ötéves időközökben végrehajtott mezőgazda­sági cenzusok terjedtek el. Reprezentatív felvételi módszerek alkalmazásával a teljes körű és a 114

Next

/
Thumbnails
Contents