NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

ban is), és ez lehetőséget adott az elvégzett osztályok átlagos számának számítására, amely biztosította az iskolázottsági szint és változása egy mutatóval való kifejezését, értékelését. 1960-tól a kérdésfeltevés sorrendje is változott. Míg korábban a magasabb szinttől visszafelé írták elő az osztályokat, 1960-tól az általános iskolától kezdve felfelé lehetett jelölni az elvégzett osztályok számát. 1990-ben a korlátozott pénzügyi források miatt a népszámlálás egész programja, így az iskolázottság kérdése is szűkre szabott volt. Ezért az elvégzett osztályszám vizsgálata csupán az alapfokú iskolai osztályokra terjedt ki. A középfokú iskolákban és az egyetemen, illetve főiskolán elvégzett osztályok számát nem vizsgálta a népszámlálás, itt csak a befejezett végzettséget (érettségi, diploma) vették számba. (A be nem fejezett középfokú tanulmányokat végzettek az általános iskola 8. osztályát végzettek között kerültek számbavételre, a felsőfokú tanulmányaikat be nem fejezettek a középiskolát végzettek között szerepeltek.) Az átlagosan elvégzett osztályok számítására így csak bizonyos feltételekkel volt lehetőség. Az elvégzett osztályok számbavétele különösen az utóbbi két, három népszámláláskor már több szempontból módszertani problémákat is felvetett. Egyfelől a lakosság növekvő hányada több, egymásra épülő, kiegészítő képzésben vett részt. Ezekben az esetekben a különböző iskolatípusokban, oktatási szinteken elvégzett osztályok beírása és értékelése nem volt egyértelmű. (Pl. a szakmunkásképző iskola három osztályára épülő hároméves középiskolai évfolyam négy- vagy hatéves képzés-e; vagy a főiskolára épülő egyetemi képzés hány évfolyamnak minősül stb.) Másfelől az adatbevallók (sok esetben hozzátartozók) a különböző iskolatípusok (szakmunkásképző iskola, szakiskola, szakközépiskola vagy korábban a felsőfokú, illetve középfokú technikum) között - különösen, ha az az iskola megnevezésében sem különült el - nem tudtak különbséget tenni, ezért az adatbevalláskor tévedtek. Ennek részbeni kontrollját tette lehetővé az 1980. évi népszámláláskor a befejezés évének kérdése. Többek között a korábbi összeírások során tapasztaltak is hozzájárultak az 1990. évi népszámlálás programjának átalakításához. A következő népszámlálásokban a korábbi bevallási hibák hasonló módon felvetődhetnek. Ezek kiküszöbölésére fokozott figyelmet kell fordítani. Az elvégzett osztályok számának feldolgozása 1910-től minden népszámláláskor megtörtént, és a megjelent kiadványok tartalmazzák azokat. Az adatok időrendi összehasonlítását az ország területi és népesség változása mellett az adatfelvételek eltérő módszerei is nehezítették. Ezért részben 1960-ban, részben 1970-ben összehasonlítható, hosszú idősoros adatok összeállítására került sor, amikor a legmagasabb iskolai végzettség főbb demográfiai jellemzők (nem, életkor) szerinti idősorainak kialakítása megtörtént. 75