NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

A nemzetközi összevethetőség és a világszervezetek igényei mellett figyelembe kell venni a belső kívánalmakat is. Első helyen a népszámlálások hagyományait említenénk, azért, mert bizonyos kérdések vagy kombinációk elmaradása idősorok megszakadását eredményezheti, és lehetetlenné teheti hosszú távú tendenciák, esetleg ciklusok felvázolását. Második helyre az államigazgatás és a statisztikai adatokat elemző tudományágak elvárásait tennénk, melyek természetesen sokkal szórtabbak és szerteágazóbbak (így gyakran kielégíthetetlenek), mint a nemzetközi szervezetek elvárásai. Talán véletlen egybeesésként az általunk ez idő szerint ismert „kívánságlistákon" van egy érintkezési pont. Egyre növekszik az igény a minél nagyobb térbeli (földrajzi) részletezettségű népszámlálási eredmények, azaz az országos szint alatti regionális és helyi adatok iránt is. A fenti kívánalom megköveteli a „legkisebb területi egység" definíciójának gondos kimunkálását. A határok meghúzása során a népszámlálás operatív végrehajtási szempontjain túl az önkormányzatok javaslatait és a tértudományok eredményeit is célszerű ismerni. A Világajánlásokban egyébként igen bölcsen nem a településeket jelölik meg legkisebb közigazgatási, államigazgatási egységnek, hanem egyfajta népességi standardizálásként a legalább kétezer lakosú népességtömörüléseket vagy tömörülésrészeket. A nagyvárosokban ez nyilván részekre osztja a települést, aprófalvas és tanyás térségekben azonban a településhatárok messzemenő figyelembevételével szükséges elvégezni az összevonásokat

7 A számlálókörzetek kialakítása során tekintettel kell lenni a fenti szempontokra, tehát a térbeli-gazdasági homogenitás követelményére kell törekedni. A kialakított nepességfogalom is befolyásolja a vándorlók, illetve a vándorlások számát. A kettős lakcímbejelentési rendszer miatti átfedéseket egyértelmű definíciókkal és a kérdezőbiztosok alapos felkészítésével lehet elérni. A népszámlálások során az állandó lakóhely ENSZ által javasolt meghatározása eltér a magyarországi népmozgalmi típusú korábbi állandó lakhely, újabban lakóhelynek nevezett fogalomtól. Az ajánlásban nem a formai aktusra a bejelentésre, hanem a tartalomra helyezik a hangsúlyt. „Az állandó lakóhely az a földrajzilag meghatározható hely, ahol a számbavett személy általában lakik." Az általában kifejezés egyedülálló személy esetén azt jelenti, hogy leggyakrabban ott tölti éjszakai pihenését; „házastárssal, élettárssal vagy gyermekkel élő személyek állandó lakásának azt kell tekinteni, ahol családjukkal legtöbbször vannak együtt". A gyakorlatban a fenti meghatározások azt jelentik, hogy a kollégiumA Világajánlásban „több községes agglomerációknak" nevezik ezeket. Az agglomeráció szűken értelmezett fogalma ebben az értelemben nem a legszerencsésebb, de mindenképpen utal arra, hogy térbelileg érintkező és gazdaságilag-társadalmilag összefonódó - esetleg hasonló - területeket szükséges összekapcsolni. 59