NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Czibulka Zoltán - Dr. Klinger András: A népszámlálás népességcsoportosításai és az azzal összefüggő kérdések, a hazai és a nemzetközi gyakorlat, valamint a nemzetközi ajánlások közötti összhang megteremtésének kérdései

Az okokat azért is érdemes részletesebben megvizsgálni, mert támpontot adhatnak a következő népszámlálás előkészítéséhez. Az egyes megállapításokban foglaltakhoz a következő föbb indokok tartoznak: Ad 1) A magyarországi népszámlálások végrehajtásához használt címanyagot évtizedeken keresztül helyszíni bejárással készítették, míg az 1990. évi népszámlálás címanyagát az Állami Népességnyilvántartó Hivatal adatbázisából állították elő. Bár a nyilvántartásból nyert cím- és névanyagot a népszámlálást megelőző évben - a címek egyértelmű azonosítása és számlálókörzetbe sorolása céljából - több fázisban felülvizsgálták, az összeírás során bizonyossá vált, hogy a nyilvántartott cím- és névanyag népszámlálási célú felhasználásra az adatok többszörös korrekciója ellenére sem kielégítő. A társadalmi feszültségek növekedése az összeírás időszakában - spontán módon, illetve esetenként egyes társadalmi vagy politikai szervezetek felhívására - a népszámlálással szembeni passzivitásban vagy nyílt elutasításában nyilvánult meg. Nyílt adatmegtagadásra a korábbi népszámlálások során nem került sor, az összeírásból a felvételi időszakban kimaradtak közül pedig a növekvő passzivitás miatt lényegesen kisebb arányban jelentkeztek pótösszeírásra, mint 1980-ban vagy korábban. Az állampolgári passzivitástól függetlenül is némileg magasabb volt az összeírásból kimaradtak aránya, mint tíz évvel korábban. Ad 2) Magyarországon 1990-ben minden állampolgárnak egy állandó és egy ideiglenes lakóhelye lehetett. Az adott terület népességszámának megállapításához a lakó-, valamint áz állandó népesség fogalmát használja a népszámlálás. A népesség-továbbszámítás - és a részletes népszámlálási publikáció is - a lakónépességgel dolgozik. A csak egy bejelentett lakással rendelkezők mindkét népességcsoportba beletartoznak, a két bejelentéssel rendelkezők közül viszont az adott terület lakónépességébe azok, akiknek a lakás az ideiglenes, az állandó népességbe pedig azok, akiknek a lakás az állandó bejelentett lakcímük. A bejelentéssel összefüggő vélt vagy valós előnyök miatt magas a fiktív lakcímek, emiatt a kettős bejelentések aránya. Számos esetben feledékenység miatt nem került sor az ideiglenes lakcím megszüntetésére, vagy az állandó bejelentett lakcím megváltoztatására. A próbanépszámlálások és a név- és lakcímjegyzék ellenőrzése tapasztalatai alapján a fiktív bejelentések kiszűrése céljából a számlálóbiztosoknak a tényleges helyzetet kellett bejegyezni a kérdőívre. 32