NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Czibulka Zoltán - Dr. Klinger András: A népszámlálás népességcsoportosításai és az azzal összefüggő kérdések, a hazai és a nemzetközi gyakorlat, valamint a nemzetközi ajánlások közötti összhang megteremtésének kérdései

Ad 3) A 80-as évek második felében a nemzetközi vándorlás megélénkült. A közép-európai politikai változások előtt is több hullámban jelentek meg szomszédos országokból vagy a világ más területeiről menekültek Magyarországon, akiknek egy része átmenetileg vagy tartósan nálunk telepedett le. A betelepülés következtében jelentkező népességnövekedést jóval meghaladó mértékű volt a véglegesen kivándorlók vagy átmenetileg az országon kívül is lakóhelyet létesítők számából adódó népességcsökkenés. Az országot végleg elhagyók mellett egyre nagyobb arányt képviselnek azok, akik csak átmenetileg élnek külföldön, munkavállalás, tanulás vagy egyéb ok miatt. Az 1989 és 1990 közötti kiugró mértékű népességcsökkenés tehát nem valamilyen rendkívüli demográfiai eseménysorozat (a születések vagy a halálozások számának egy éven belüli radikális változása, vagy a kivándorlás hirtelen megnövekedése 1989-ben) következménye, hanem kisebb részét az okozta, hogy az 1990. évi népszámlálásból némileg többen maradtak ki, mint a korábbi népszámlálásokból, nagyobb része viszont a népesség-továbbszámításban nem jelentkező, egy évtized alatt felhalmozódott negatív vándorlási egyenlegből adódik. Az 1980. évi népszámlálás és az azt megelőző év népességadata között azért nem volt ilyen erős eltérés, mint 1989 és 1990 között, mert a 70-es évtizedben lényegesen kevesebb magyar állampolgár létesített külföldön lakóhelyet, mint a 80as években, különösen a 80-as évek második felében. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ebben az időszakban több menekülthullám is elérte Magyarországot, azonban az ide menekülteknek csak egy része érkezett tartós letelepedési szándékkal. A népesség-továbbszámítás a nemzetközi vándorlást nem tudta figyelembe venni. Az átmenetileg külföldön élők magyarországi lakásukat általában továbbra is fenntartják, a külföldi ideiglenes lakás létesítése a mai lakcímbejelentési rendszerben nem jelentkezik. így ők a népesség-továbbszámításnak mind az állandó, mind a lakónépességében szerepelnek, míg a népszámlálás állandó népességében szerepelnek ugyan, a lakónépességbe viszont nem számítanak bele. A lakcímbejelentési rendszer és a népességkategóriák változatlansága esetén a külföldi ideiglenes lakóhelyet (mai szóhasználattal tartózkodási helyet) létesítő magyar állampolgárok számát - mivel az nem kötődik bejelentési kötelezettséghez - a továbbszámított népességben nem, hanem csak a következő népszámlálás népességszámában lehet figyelembe venni. 33