NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Összefoglaló a kutatás keretében készült tanulmányokról

számos országában a népszámlálási szervezet is főbb, alapvető témakörök szerint tagozódik, mint pl. demográfiai-iskolázottsági; foglalkozási; háztartás-család; lakás-épület részleg. A magyar népszámlálások eddigi, több mint 120 éves gyakorlata egyértelműen azt mutatta, hogy a foglalkozási témakör ismérveinek megfigyelése, valamint ezen információk feldolgozása sokkal összetettebb és bonyolultabb feladat, mint más, pl. a hagyományos demográfiai témaköröké. A népszámlálások ugyanakkor mindig a társadalmi-gazdasági élet egészére - tehát nem csupán a népesedési folyamatokra - vonatkozó adatok legfőbb forrásai voltak, mivel a népesség állapotának leírása szinte elképzelhetetlen társadalmi-gazdasági helyzetük, foglalkozási összetételük ismerete nélkül. A népesség foglalkozási ismérveinek megfigyelése - az adott kor társadalmi-gazdasági viszonyai szabta körülményektől, illetve igényektől függő tartalommal és részletezésben - kezdettől fogva szerves részét képezi a hazai népszámlálások adatgyűjtési rendszerének. E témakör az utóbbi évtizedek népszámlálási programjának meghatározása során mind nagyobb hangsúlyt kapott, ami a soron következő népszámlálás tematikájának kialakításánál várhatóan még fokozottabban érvényesül, tekintettel arra, hogy a népesség társadalmi-gazdasági összetételében, foglalkozási struktúrájában az 1990-es években végbement - a rendszerváltozással összefüggő átalakulás feltárásához ezen információk ismerete nélkülözhetetlen. Jelentőségét az is fokozza, hogy többirányú elvárásnak megfelelő, újszerű ismérvek megfigyelésével számos időszerű probléma feltérképezéséhez is alapot nyújthat. Ilyennek tekinthető pl. a munkanélküliség témaköre, a magángazdaság, azon belül a külföldi tőke szerepének vizsgálata, a mezőgazdaság tulajdonviszonyaiban végbement átalakulás elemzése, de ide sorolható az EU-val folytatott - akkor várhatóan intenzív - csatlakozási tárgyalások kapcsán esetleg felmerülő ilyen vonatkozású adatigények kielégítése is. A foglalkozási témakörben folytatott kutatás egyik fó érdeme, hogy a múlt áttekintése után és annak tapasztalatait felhasználva - a folyamatosság és a hazai, valamint a nemzetközi összehasonlíthatóság lehetőség szerinti biztosítása mellett - igyekszik újszerű szempontok felvetésével és azok gyakorlati megvalósítására tett javaslatokkal ráirányítani a figyelmet az e tárgykört érintő új elvárásokra. A kutatás keretében készült tanulmány a gazdasági aktivitás szerinti hovatartozás részletezése mellett a foglalkoztatottság vizsgálatának sokrétű témakörét tárgyalja, amelyek a következők: foglalkozás, munkakör; foglalkozási viszony; nemzetgazdasági ág, ágazat (azon belül a munkáltató tulajdoni jellege; a munkáltató külföldi érdekeltsége; a munkáltató dolgozói létszáma); ingázás, közlekedés módja, időtartalma; mezőgazdasági munka, mezőgazdasági földterület; mellékfoglalkozás, foglalkozási mobilitás. 18