Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dávid Zoltán: A magyarok száma és területi elhelyezkedése Romániában az 1992. évi népszámlálás adatai szerint
Az 1966., 1977. és 1992. évi román népszámlálás adatai szerint a Magyarországtól átcsatolt terület 16 megyéjében /amelyeket erős leegyszerűsítéssel helytelenül gyakran Erdélynek neveznek/ csak két megye /Hargita és Kovászna/ magyar népessége mutat növekedést, a többiben csökkenés tapasztalható. /2. tábla/ A magyarok számának alakulása a Romániához csatolt területen 1966-1992* !2. tábla/ Magyarok száma Növekedés, illetve fogyás Megye 1966 1977 1992 1966-1977 1977 -1992 1966 1977 1992 szám szerint százalékban szám szerint százalékban Arad 78 294 74 098 60 908 - 4 196 - 5,4 - 13 190 - 17,8 Beszterce-Naszód 21 587 21 487 21 173 - 100 - 0,5 314 - 1,5 Bihar 198 092 199 615 180 682 + 1 523 + 0,8 - 18 933 - 9,5 Brassó 66 545 72 965 63 260 + 6 411 + 9,6 - 9 696 - 13,3 Fehér 26 710 27 196 24 843 + 486 + 1,8 - 2 353 - 8,7 Hargita 250 679 277 587 294 269 + 26 908 + 10,7 + 16 682 + 6,0 Hunyad 40 265 38 340 33 671 - 1 925 - 4,8 - 4 660 - 12,2 Kolozs 166 117 171 431 145 405 + 5 314 + 3,2 - 26 026 - 15,2 Kovászna 142 327 156 120 174 968 + 13 793 + 9,7 + 18 848 + 12,1 Krassó-Szörény 8 787 9 238 8 107 + 451 + 5,1 - 1 131 - 12,2 Maros 252 861 268 251 251 039 + 15 390 + 6,1 - 17 212 - 6,4 Máramaros 55 609 58 568 54 788 + 2 959 + 5,3 - 3 780 - 6,5 Szatmár 155 192 152 738 140 112 - 2 754 - 1,8 - 12 626 - 8,3 Szeben 19 898 21 881 19 168 + 1 983 + 10,0 - 2 713 - 12,4 Szilágy 63 981 64 017 63 150 + 1 036 + 1,6 - 1 067 - 1,7 Temes 78 758 77 525 63 395 - 1 133 - 1,4 - 14 130 - 18,2 Romániához csatolt területek összesen 1 625 702 1 691 048 1 598 938 Egykori román terület 15 002 12 847 12 650 - 2 155 - 14,4 _ 197 - 1,5 Bukarest 11 169 10 033 8 611 - 1 126 - 10,1 - 1 722 - 14,2 Románia 1 651 873 1 713 928 1 620 199 + 62 055 + 3,8 - 93 729 - 5,5 * 1966: anyanyelv; 1977 és 1992: nemzetiség szerint. Az adatokból megállapítható, hogy 1966 és 1977 között Hargita, 1977 és 1992 között Kovászna megye szaporulata volt nagyobb. Mindkét megye eredménye fantasztikusnak mondható, hiszen Hargita magyar népességének száma 26 év alatt 250 679-röl 294 269-re /17,4%/, Kovászna megyéé pedig 142 327-ről 174 968-ra /22,9%/ nőtt, annak ellenére, hogy az utóbbi években mindkettőt jelentős számú kivándorló hagyta el. Kétségtelen, hogy a magyarok lakta területen ez a szaporodás a legjobb, amelyhez csak a csallóközi és bodrogközi magyarok eredményei hasonlíthatók. Hozzá kell tenni, hogy eközben a románok száma és aránya e megyékben is folyamatosan emelkedett. /Hargita megyében 1977 és 1992 között 13,7-ről 14,0%-ra, Kovásznában 19,6-ról 23,4%-ra./ A székelyek által lakott harmadik megye, Maros 1966 és 1977 között még jelentős növekedést mutatott fel, azóta azonban a magyarok száma fogyásnak indult. /A megyéhez a hatvanas években a Mezőségből jelentős román lakosságú területeket csatoltak, így a románok aránya 1992-re elérte az 52,1 %-ot./ Számszerűleg a legtöbb magyar 1992-ben már Hargita megyében él, megelőzve Maros megyét, ahol 1966-ban még többet számláltak. A három, többségében székelyek lakta megyében él a romániai magyarság közel fele, mintegy 700 000 lélek. A többi megyében a magyarok száma csökkent. Míg 1966 és 1977 között az említett három megye mellett Bihar, Brassó, Fehér, Kolozs, Krassó-Szörény, Máramaros, Szeben és Szilágy megye is több-kevesebb növekedést tudott felmutatni, 1977 és 1992 között Hargita és Kovászna megye kivételével valamennyi törvényhatóság területén megfogyatkozott a népszámlálásban kimutatott magyarok száma. Hét megye magyar népességének fogyása meghaladta 69
