Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dávid Zoltán: A magyarok száma és területi elhelyezkedése Romániában az 1992. évi népszámlálás adatai szerint

Dávid Zoltán A MAGYAROK SZÁMA ÉS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE ROMÁNIÁBAN AZ 1992. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI SZERINT A szomszédos országok közül Romániában él a legtöbb magyar: számuk becslésem szerint eléri a kétmilliót. Sajnálatos módon éppen róluk van a legkevesebb adat, csak a népszámlálások összefoglaló sorai állnak rendelkezésünkre megyék szerinti bontásban, a községi adatokat nem közlik. A közigazgatási beosztás azonban 1910 óta nagyon sokat változott, s ez erősen gátolja az összehasonlítás lehetőségeit. Ugyancsak megnehezíti a vizsgálódásokat, hogy a népszámlálások hol az anyanyelvet, hol a nemzetiséget, hol a kettőt együtt kérdezték. Az első világháború után Romániához csatolt területen az 1910. évi magyar népszámlálás szerint 1 660 000 magyar anyanyelvű élt, míg az 1992. évi január 7-i számbavétel 1 599 ezer magyar nemzetiségűt mutatott ki, ami 61 ezer fős csökkenést jelent. /További 21 ezer magyart találtak Románia egyéb területein./ A magyarok létszáma a Romániához csatolt területeken 1910-1992 között az alábbiak szerint alakult /l. tábla/: A magyarság létszáma a Romániához csatolt területeken 1910-1992 között /l. tábla/ Népszámlálás éve A magyar nemzetiségűek száma 1910* 1 660 000 1920 1 326 000 1930 1 553 000 1948 1 500 000 1956 1 653 700 1966 1 627 700 1977 1 691 048 1992 1 598 938 Ezen idő alatt a románok száma az 1920. évi román adatfelvételben kimutatott 2 923 000-ról 1992-ig 5 671 234re növekedett, ami 94,0%-os emelkedést jelent. /A Romániához csatolt területen élő románok száma 7 709 944 fő 73,6%./ Kissé leegyszerűsítve tehát elmondhatjuk, hogy Trianon óta a románok száma megkétszereződött, a magyaroké pedig stagnál. Egy rövid előadás keretében nem lehetséges az átcsatolás óta eltelt teljes időszak számadatainak végigkövetése és elemzése, ezért csak az utolsó 26 év megyei adatait fogom alaposabban szemügyre venni, kiegészítve a Kovászna megye helységeiben tapasztalt demográfiai jelenségek vizsgálatával. Századunkban a romániai magyarságot három súlyos érvágás érte. Az első világháború után 200 000, a második világháború alatt és után 125 000, míg a kommunizmus bukása után az utóbbi években mintegy 50 000 ember költözött Magyarországra vagy más országokba, így természetes szaporulatuk mintegy fele Magyarország népességszámát növelte. Csaknem ugyanakkora veszteség érte a magyarságot a romániai népszámlálások végrehajtásának hibái következtében. E szempontból fontos bizonyíték, hogy 1948 és 1956 között a romániai magyarok kimutatott száma 1 499 851-ről 1 653 700-ra növekedett, ami 8 év alatt 10 százalékos gyarapodás, a következő 10 esztendő alatt viszont számuk változatlan maradt és erről a szintről azóta sem tudtak elmozdulni, legalábbis a népszámlálások szerint. Ezért részemről indokoltnak látom a magyarság becsült számát 400 000 fővel megemelni, s így az 1956 és 1992 között eltelt 36 év elmaradt természetes szaporulatának megfelelően a Romániában élő magyarok számát kétmillióra egészítjük ki. 68