Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

I. A NEMZETISÉGI STATISZTIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI - Kovacsics József: A nemzetiségi statisztika problematikája

Kovacsics József A NEMZETISÉGI STATISZTIKA PROBLEMATIKÁJA 1. A nemzetiségi statisztika a kisebbségvédelem alapja Mi demográfusok, statisztikusok azt valljuk, hogy a nemzetiségi politika egyik kulcskérdését a nemzetiségekről készített statisztikák jelentik. Kisebbségvédelem nincs kisebbségi statisztika nélkül. Napjainkban különösen időszerű rámutatni arra, hogy a számbavétel alapjaiban érinti a nemzetiségek jogait. A történeti demográfiai kutatások Közép-Európában több szempontból is figyelemre méltóak: az egyes államok, saját forrásaik alapján a népességtörténet idősorait, fejlődési tendenciáit helyesen megvilágítani nem tudják. A folytonosan változó államhatárok s ezzel együtt a források őrzése terén fennálló megosztottság szinte kényszeríti a kutatókat az együttműködésre. Az európai gondolat lassú érlelődése kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a középeurópai államok kutatói lassan egymásra találjanak. A történeti demográfia területén példamutató együttműködés fejlődhet ki, hiszen Közép-Európában minden egyházi és állami forrás arra utal, hogy a történeti haladás útjának nyomon kísérése csakis az együttműködésen alapulhat. Ugyanakkor jelzik a források azt is, hogy mindannyiszor megakadt a fejlődés és Közép-Európa népei szembekerültek egymással; valahányszor sikerült egyes államoknak a másik, vagy a többiek fölé kerülni, a nacionalizmus, vagy a sovinizmus jelszavával fellázítani a nemzeteket. Az újjászülető Európában kis és nagy nemzetnek egyaránt fel kell ismernie, hogy a társadalmi haladás a megbékélést és a kölcsönös megértést kívánja meg. Köztudott, hogy a nemzetiségi küzdelem hazánkban egészen az I. világháborúig a nyelv körül zajlott. E vitába a demográfia és a statisztika csak az I. világháború után kapcsolódott be, de más célkitűzéssel és erősen motiválva a politika által. A konferenciának azt a célt szántuk, hogy erősítsük a kisebbségek szerepét, jelentőségét. Azt szeretnénk megvilágítani, ami összeköti a nemzetiségeket, ami a körülöttünk zajló szomorú események megfordításához vezet: a különböző etnikumok értékeinek a megőrzését. Az idejétmúlt nemzeti államok nacionalista, soviniszta gyűlölködése helyett a megbékélést, Közép- és Kelet-Európa békésebb, egy új világrend kialakulását segítő eszméjét kívánjuk szolgálni, mely nem tesz különbséget többségi és kisebbségben élő etnikumok között és utóbbinak biztosítja az egyéni és a kollektív szabadságjogokat. A konferencia célja az is, hogy rámutasson a nemzetiségi statisztika útvesztőire, arra, hogy hogyan lett a nemzetiségi statisztika a torzsalkodás és kisebbségi elnyomás eszköze. Továbbá annak feltárása, hogy kellő ellenőrzés nélkül nemzetiségek tízezrei, százezrei eshetnek a nacionalista beállítottságú statisztikák áldozatául. A kiút megtalálása szakmai feladat. Hiszünk benne, hogy a tudomány emberei szót tudnak érteni ebben a kérdésben is. Ha a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Nemzetközi Népességtudományi Unió fennállásuk során megbirkóztak már sok-sok olyan problémával, amely az adatok összehasonlítását, értékelését lehetővé tette, hiszem, hogy ezen a területen is előbbre tudunk jutni és megfelelő ajánlásokat dolgozhatunk ki. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kisebbségi jogok megfogalmazásának, s e jogok gyakorlásához fűződő intézményi háttér megteremtésének alapvető feltétele a kisebbségek számának ismerete, majd ezt követően a statisztikailag meghatározott kisebbségek jogi szempontból való elismerése. Annak kimondása, hogy a nemzeti, etnikai, nyelvi önazonossághoz való jog nemcsak a személyeket, hanem a közösségeket is megilleti. A kisebbségek alapvető és elidegeníthetetlen joga történeti, kulturális, vallási hagyományaik őrzése, nyelvi, etnikai identitásuk védelme, az anyanyelv korlátlan használata a közéletben, saját nyelvű iskolákhoz való jog. Továbbá annak meghatározása, hogy joguk van saját pártot alapítani az ország kormányzásában való részvételhez. Sajnos tudjuk, az évszázados gyökerekkel rendelkező sovinizmust, a nemzetállam eszméjét, a nyelvi meg nem értést nem lesz könnyű legyűrni. Az utóbbi másfél évszázad emlékei mélyen gyökereznek a nemzetek tudatában. így van ez a statisztikai ismeretanyaggal is. A tárgyilagos adatbevallást a nemzetiségek számára a politika nem tette 42