Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Gyurok János: A magyarországi horvát kisebbség néhány demográfiai statisztikai jellemzője az 1910-1990 közötti népszámlálások tükrében
az "A/Összeíró ív" a lakóházak és a többi lakott épületek összeírására a "B/Épület ív" szolgált. Az előzetes összesítő a "Számlálókörzeti gyűjtőív" illetve a "Községi" összesítő ív volt. Az összeírt személyekre vonatkozóan többek között B/12-es kérdésként az anyanyelv, B/13-as kérdésként a nemzetiség, B/14-es kérdésként a beszélt nyelvek kérdése is szerepelt. A nemzetiség és az anyanyelv kategóriában a következő választási lehetőségek voltak, mindkét kategóriában hasonló módon: magyar - szlovák - román - német - horvát - szerb - egyéb délszláv - cigány - egyéb, mégpedig... Az 1960-as népszámlálás 5., demográfiai adatokat tartalmazó kötetéből kiolvashatjuk a népesség népszaporodását korcsoportonként, nemenként 1949-1959 között, a népesség, népsűrűség, népszaporodás adatait /és persze sok más fontos dolgot is/ 1869-1960 között. Milyen hallatlanul izgalmas és fontos lenne tudni pl. a nemzetiségi népesség pontos népszaporodási mutatóit, korcsoportonként és nemenként. Amint erre már többször utaltam, igen érdekes, szakmai szempontból pedig fontos lenne a horvátokkal /bunyevácokat, sokácokat is beleértve/ és a szerbekkel kapcsolatos, különböző demográfiai, statisztikai adatokat összevetni. Különösen a demográfiai jellegű adatok szolgálhatnának olyan fontos információkkal, amelyek bizonyos szociológiai ismeretekkel egyetemben érthetőbbé tennék a hazai, az anyaországokbeli horvátok és szerbek, valamint a hazai szakemberek, a hazai közvélemény és a döntéshozók számára is e két, nagyon sok szempontból rokon, de több szempontból a meghatározó dimenziókban eltérő kisebbség hasonlóságait és különbözőségeit. Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 322 000 fő, több, mint kétszerese a 100 évvel korábbinak, az előző 1960-as népszámlálás adatát 361 ezerrel, 3,6%-al haladja meg. A népességfejlődés elsődleges meghatározója országos viszonylatban az elmúlt 100 év során a természetes szaporodás volt, a vándorlási különbözetnek nem volt meghatározó szerepe a népességszám alakításában. Az 1960-1969 közötti átlagos évenkénti növekedés az előző 10 évihez képest alacsony volta a természetes szaporodás visszaesésének következménye, amit elsősorban a születések számának csökkenése okozott, ezzel egyidejűleg a halandóság lényegében nem változott. A nőtöbblet csökkenő tendenciája erősödik, a népesség valamivel több, mint 1/5-e gyermekkorú, 1/6-a öregkorú. A produktív korúak arányának alakulása lényegesen nagyobb stabilitást mutat, 1970-ben 62%-át képviselték az össznépességnek. A népesség öregedési folyamatának erősödésére utal a fiatalabbak arányának a csökkenése is a produktív korúak csoportján belül. A népesség öregedése a nőknél jobban megmutatkozott, mint a férfiaknál. Itt mindössze néhány fontos jellemzőt emeltem ki, elsősorban kérdésfelvető szándékkal. Érdemes-e, kell-e hasonló és más jellegű dolgokat tudnunk a hazánkban élő, más nyelvű, más kultúrájú, más nemzetiségű emberekről? Fontos-e ez valakinek, kinek lehet fontos, hogy az előbbiekhez hasonló ismérvek alapján képet kapjunk a nemzetiségekről? A kérdésekre a válasz, úgy hiszem, nem lehet kétséges. Lényeges, hogy ezek az ismeretek a nemzetiségekről a rendelkezésünkre álljanak. A népesség száma 1970-ben anyanyelv és nemek és korcsoportok szerint a horvátok és délszlávok esetében a következőképpen alakult /2. tábla/: A horvát és délszláv népesség száma korcsoportonként 1970-ben a népszámlálás alapján /2. tábla/ Korcsoport Horvát* Délszláv** Korcsoport férfi nő együtt férfi nő együtt 0 - 14 1334 1319 2 653 2 310 2 211 4 521 15 - 39 2738 2730 5 468 5 462 5 401 10 863 40 - 59 2365 2767 5 132 4 725 5 314 10 039 60 1886 2470 4 356 3 792 4 834 8 623 Összesen 8323 9286 17 609 16 289 17 760 34 049 * Bunyevácok nélkül ** Horvátokkal együtt Ezeket az adatokat összevetve a magyar nyelvűek hasonló adataival, arra következtethetünk, hogy a nőtöbblet és a produktív korúak arányának alakulását illetően csak minimálisak az eltérések. Mit jelent ez valójában? A különböző életfeltételek hasonló elemeinek találkozását, vagy több dimenzió mentén hasonló életfeltételeket? Ezek olyan jegyek, amelyek alakulásában a sajátos kulturális tradícióknak nincs /vagy ma már nincs/ olyan igazán nagy meghatározó szerepe. A meghatározó, a domináns szerep ma már más tényezőknek jut elsősorban. 330
