Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Csobai Lászlóné: A magyarországi román nemzeti kisebbség történetének áttekintése a statisztika tükrében
A Gyulához közel eső Kétegyházát a 17. század végén, illetve a 18. század elején görögkeleti vallású románok telepítették újjá. 1724-ben Lőwenburg János Jakab, Békés megye főispánja az 1720 táján betelepült román lakosokat áttelepíti az akkor Gyulavárihoz tartozó Kétegyházi-pusztára. 1 7 Kétegyházán már korábban dominál a román népesség, mivel 1718-ban már egy György nevű görögkeleti lelkészük is volt. 1 8 Első templomuk még 1779-ben is állt, amikor már mellette felépült a ma is létező, új templomuk. 1 9 A község újjáalakulásakor a lakosság teljes egészében román ajkú volt. A magyarok csupán az 1800-as évek elejétől kezdődően költöztek be az uradalom létrejöttével és számuk fokozatosan nőtt annak gyarapodásával. Kétegyháza a 19. század végére vált vegyes lakosságúvá, de még nagyobbrészt románok által lakott községgé. Társadalmi szerkezetét tekintve helyzete egyszerűbb volt, mint Gyulának, mert a lakosságot görögkeleti románok alkották. A későbbiekben beköltöző más nemzetiségűek, így köztük a magyarok is kisebbségben voltak. 1726-tól ismeijük Kétegyháza községi bíróinak névsorát és egy-két kivételtől eltekintve 1891-ig e tisztséget mindig románok viselték. 2 0 A harmadik, románok által is lakott Békés vármegyei település Békés, amelyben a görögök, az örmények és a románok együtt hozták létre görögkeleti egyházközségüket az 1780-as években. 2 1 Görögkeleti templomukat 1783-ban kezdték el építeni, majd 1791-ben készült el teljesen, a toronnyal együtt. Első közös lelkészük a román Mihai Giba /1788-1809/, aki az egyházi források szerint is a "görögök és románok lelkésze" titulust viselte. 2 2 Néhány évtized alatt a görögök és az örmények elköltöztek, az ottmaradtak pedig vegyes házasságok révén beleolvadtak a magyar lakosságba. A görögök tehetősebb része Miskolcra távozott, továbbra is támogatva az egyházat. A többségében magyarok által lakott Békésen a románok viszonylag kicsiny része mindvégig, egészen napjainkig megőrizte vallását, ragaszkodását egyházához. A békésihez hasonlóan jött létre a békéscsabai görögkeleti egyházközség is. Békéscsabán a román kisebbség a 18. század második felétől kezdődően telepedett le a macedoromán kereskedőkkel együtt. Ez a néhány, Békéscsabán megtelepedett macedoromán kereskedő megszervezte és megalapította 1820-ban a görögkeleti egyházközséget, közösen az akkor már jelentősebb számban megtelepedett, 620 lelket számláló románsággal együtt. Majd 1837-ben, görögkeleti templomuk gyűjtések és adományozások segítségével, a várostól kapott telken épült fel. 2 3A későbbi századok egyháztörténeti forrásaiban csupán utalás található az itt lakó néhány görögkeleti vallású szerb és bolgár családra, akiket az egyház híveiként tartott számon. A zömében evangélikus és katolikus szlovákok lakta Békécsabán a város 18. századi újjátelepítésétől egészen a 20. század elejéig a református magyarság és a görögkeleti románság a város kisebbségét alkották. A 19. század derekán a gyulai bérlők által újjátelepített Csorvásra fokozatosan telepedtek be görögkeleti vallású románok is, akik 1890-ben 124 főt számláltak. 2 4 Az újjátelepített község első lelkésze a görögkeleti vallású román Parasca János volt. 1893-ban a csorvási görögkeleti vallású románok fiókegyházzá szerveződtek, majd 1900-ban felépítették ma is álló kápolnájukat. 2 5 A viszonylag kisszámú hívőt a békéscsabai görögkeleti lelkész látta el. Békés vármegye újjátelepítése után viszonylag korán, a 19. század első felében alapított görögkeleti egyházközségek sorába tartozik a Sarkadkeresztúri Görögkeleti Egyházközség. Nagy valószínűséggel 1758-ban már létezett az egyházközség, amelynek lelkésze Procopie Popovici volt. 2 6 Az 1779-es évben 30 a görögkeleti vallású románok által lakott házak száma és már állt a kicsiny fatemplom, 2 7 amely 1830-ig bírta, amikor is új fatemplomot építettek, amely azután 1900-ban került lebontásra, mert életveszélyessé vált. Az 1900-as évtől kezdődően az istentiszteleteket a felekezeti iskolában tartották, majd 1943-ban vásároltak egy épületet, ahol berendezték görögkeleti kápolnájukat, amely számarányuknak megfelelően elegendőnek bizonyult. 2 8 A Bihar és Békés vármegyei románok által is lakott települések sorában két Csanád vármegyei település, Battonya és Magyarcsanád az a kettő, amelynek településtörténete hasonlóképpen alakult. Mindkét településen a 18. század folyamán betelepült románok és szerbek közösen hozták létre görögkeleti egyházközségüket. Battonyán 1784-ben épült fel az első, majd 1793-1797-ben a második, 2 9 szintén közös fatemplomuk, miután az első tűzvész áldozata lett. Magyarcsanádon már 1774-ben létezett az első, a románok és szerbek által közösen épített templom, de már 1767-ben két lelkészük volt, egy román és egy szerb. Majd a még szintén közösen épített templomukat 1808-ban építették fel. A Román Ortodox Egyház 1868-ban történt egyházi autonómia kivívása után, önálló érsekséggé alakulásával a battonyai görögkeleti románok különváltak a szerbektől, önálló egyházközséget alkotva. A szerbek kártalanítást fizettek a románoknak, amellyel azután 1869-ben elkezdték építeni új templomukat, amelyet 1872-ben fejeztek be. Magyarcsanádon ennek az ellenkezője történt, mivel 1878-ban a románok kártalanították a szerbeket, amelyből azután elkezdték felépíteni új templomukat. 3 0 Battonyát a 18. században zömében szerbek telepítették, majd fokozatosan telepedtek be a románok és az 1880-as évektől kezdődően a magyarok, akik azután a 19. század végére a lakosság többségét alkották, a szerbek és a románok száma viszont fokozatosan csökkent. Magyarcsanádon a 18. századi 321
