Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Gyivicsán Anna: A magyarországi szlovákság számadatok tükrében

kisebb fokú mobilitása/ és az ebből következő szubjektív - érzelmi, tudati - motívumok erőteljesebben járulnak hozzá a nemzetiségi kötelékek fenntartásához, a nemzetiségi nyelv megőrzéséhez. Ha a szlovák anyanyelvű népesség korszerinti megoszlását összehasonlítjuk a magyar és a többi nemzetiségi anyanyelvű lakosság korcsoport-megoszlásával, akkor a következő kép alakul ki. Ismert, hogy a magyarországi összlakosságon belül a korcsoportok arányának alakulása a nemzetközi adatokhoz képest kedvezőtlen. Nemzetiségeink korszerinti megoszlásánál azonban csak azt nézzük meg, hogy a magyar demográfiai struktúrával azonosan, vagy kedvezőtlenebbül, esetleg kedvezőbben alakult-e. A mellékletből kitűnik, hogy a magyar anyanyelvű lakosságnál a felnőtt korosztályok között legmagasabb számú csoportot a 15-39 éves, tehát önmagát reprodukálni képes generáció alkotja. A felnőtt lakosság legkisebb csoportját mind a két nemnél a 60 éven felüliek alkotják. A magyar anyanyelvűek arányához megközelítően hasonló egyensúly alakult ki a szlovéneknél és a románoknál. Aránylag kedvezőbben alakult a kép /a felnőtt lakosság esetében/ a másik két délszláv népcsoportnál, a horvátoknál és a szerbeknél, bár a horvát nők esetében ez a mutató annyival rosszabb, hogy pl. a nőknél majdnem azonos az egyes felnőtt csoportok létszáma. A délszláv csoportoknál a kedvező viszonyt tovább növeli az is, hogy a legmagasabb számú korcsoportot összdélszláv viszonylatban, de az egyes délszláv nemzetiségeknél külön-külön is a 15-39 éves generáció képezi, vagy alig marad el a 40-59 évesek korcsoportja mögött. Egészen másképp alakultak, méghozzá igen kedvezőtlenül a korcsoportok közötti arányok a szlovák és a német - ez utóbbiaknál csak a nőknél - anyanyelvű lakosságnál /Lásd 1. tábla/. A szlovákok és a német nők esetében /a német anyanyelvű férfi lakosságnál bizonyos egyensúly alakult ki/ a kor növekedésével együtt növekszik az egyes korcsoportokhoz tartozók száma, mégpedig úgy, hogy az idős korosztály az előző generációhoz viszonyítva igen magas százalékban megnövekszik. Nemenkénti kormegoszlás a magyarországi szlovák és német anyanyelvű nemzetiségi csoportoknál 1970-ben /l. tábla/ Férfiak Nők Nemzetiség 15-39 60-X évesek 15-39 60-X évesek évesek évesek Szlovákok 2473 3106 2605 4642 Németek - - 4158 8823 E tendencia a magyar, a román, vagy a szlovén anyanyelvűeknél éppen fordítva jelentkezik. Állandóan csökken az idősebb generációk száma, a fiatalabb generációk javára. A demográfiai adatok szerint a szlovákok és a németek elöregedését tovább erősíti az is, hogy nagyon alacsony a 0-14 évesek száma. Ez utóbbi nagyon kedvezőtlenül alakult még a szerbeknél és a horvátoknál, de a szlovéneknél és románoknál is 2-3 százalékkal a magyar mögött marad. Adataink tehát azt mutatják, hogy amíg a románoknál és szlovéneknél, de az egyes korcsoportok esetében más délszláv népcsoportoknál is a magyarhoz hasonló, vagy azt megközelítő és néha annál kedvezőbb kormegoszlás alakult ki, addig a szlovákoknál a németekhez hasonlóan nagyon kedvezőtlenül alakult az összetétel, s az elöregedés felé irányul. E tendencia fő oka a fiatal generációk elmagyarosodása. Néhány gondolat a társadalmi összetételről Arról, hogy a magyarországi szlovákságnál milyen a társadalmi struktúra, s e struktúra változása, adatokkal nem rendelkezünk. /Ismert az a tétel, hogy a magyarországi nemzetiségeket általában a parasztsággal azonosították, de ezt már a 18-19. századi ismereteink (feljegyzések, lexikonok, empirikus kutatások) megcáfolják, hiszen például a szlovák lakosság jelentős része már a 19. század negyvenes éveitől bányászfalvakban, nagyvárosok körül élt, s jelentős számú férfi lakosság már a múlt században munkássá vált./ A szlovákság 1945 utáni társadalmi összetételéről csupán egyetlen kiadvány próbálkozása alapján alkothatunk képet. /KSH kiadvány, 1955-ből./ A hivatal összesítése a nemzetiségi, illetve nyelvoktató iskolákat látogató tanulók származása, illetve szülei foglalkozása alapján készült. Az adatok tehát 308