Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Zielbauer György: A magyarországi németség számának megállapítása a családi nevek hangzása alapján, 1945-1980

Az általunk vizsgált 406 község közül több nem volt önálló, több kisebb község tartozott egy-egy körjegyzőséghez. A nem székhely községeknek nem volt külön-külön anyakönyvi kerülete, tehát még 3-4 község adatai /házassági és születési/ egy anyakönyvben voltak találhatók. Az 1920-1945 közötti negyedszázadban a németek által lakott községekben 140 378 házasság megkötésére került sor. Megoszlásuk:" - 44 972 házasságnál mindkét fél német hangzású családi névvel rendelkezett /tehát házasságot kötött 89 944 német/; - 21 798 házasságnál a házasulandók közül az egyik német, a másik magyar hangzású családi névvel rendelkezett; - 4 369 házasságnál az egyik házasulandó német, a másik fél neve egyéb nemzetiségi hangzású volt. Tehát 116 111 főnek német hangzású volt a neve ! A német-egyéb hangzású családi névvel házasulandók vizsgálata során Tiszántúlon Kübekháza, Mezőberény és Elek község keltette fel az érdeklődésünket. Kübekházán német-szerb, Eleken német-román, Mezőberényben pedig német-szlovák felek házasságára került sor. Kübekháza és Elek esetében a házasulandók más-más vallásúak, szemben Mezőberénnyel, ahol a szlovákok és németek is evangélikusok voltak. Nem lehet érdektelen számunkra, hogy ezekből a házasságokból 1920-1945 között hányan születhettek és hogyan alakult a családi nevek hangzása alapján az összetételük. Az általunk vizsgált községekben összesen 401 831 gyermek született, melyből 275 556-nak valamilyen köze volt a németséghez a családi nevek hangzása alapján. E létszámból 207 198-nál mindkét szülő, 15 483-nál az egyik német, a másik magyar, illetve idegen hangzású névvel rendelkezett. A születési adatokból és az 1941-es népszámlálási adatok összevetéséből először is megállapítható, hogy a német anyanyelvűek egy jelentős része /közel 59%/ a két világháború között született. A részletesebb elemzés indokolttá teszi, hogy néhány gondolatban a németség 1939-1945 közötti történetének fóbb eseményeit is bemutassuk: - A különböző katonai bevonulások miatt /első és második SS-toborzás, a II. magyar hadsereg III. és IV. hadtestének mozgósítása és Don-kanyarhoz való küldése / jelentősen csökkent a házasságok száma a német falvakban. Pest megye több német községében a házasságok száma 1/3-ára csökkent. - A házasságok számának csökkenése hatással volt a gyermekek számának csökkenésére is. Pl. a soproni járásban 1940-1945 között 100 gyermekkel kevesebb született, mint az megelőző 5 esztentőben, vagy a Vas megyei német községekben 1926-1935 között 1687 német gyermek, az ezt követő 1936-1945 közötti tíz esztendőben pedig csak 1099 német gyermek született.

1

2 Az elmúlt 40 esztendőben több kísérlet történt a hazai nemzetiségek, ezen belül természetesen a németség számának a meghatározására. A Központi Statisztikai Hivatal 1955-ben, szigorúan belső használatra készült áttekintése 340 000 főben határozta meg a hazai összes nemzetiségeknek a számát, ezen belül 220 000-ben a németekét. A nemzetiségi szövetségek szintén 1955-ben becsléseket készítettek. A németek számát 250 000-ben, a szlovákokét 150 000-ben, a románokat 25 000-ben, míg az ún. délszlávokat /szerb, horvát, szlovén/ 80 000-ben határozták meg. A továbbiakban a becsléseket már a Művelődési Minisztérium készítette, hiszen a különböző nemzetiségi szövetségek az alárendeltségébe tartoztak. A németségre vonatkozó adatok nem változtak, 1961-ben 200 000-220 000, valamint 1963-ban szintén ennyire becsülték meg számukat.

1

3 A következőkben az általunk ismertetett módszer felhasználásával nyert adatokat mutatjuk be. Mielőtt erre sort kerítenénk, szükséges szólnunk arról a nagyfokú névmagyarosítási akcióról, melyet a németséggel szembeni kollektív büntetés indított meg. A kitelepítés alól mentesülni akaró németek a nemzeti bizottságokhoz számtalan névmagyarosítási kérelmet nyújtottak be. A politikai szempontból megbízható kérelmek teljesítését a nemzeti bizottságok javasolták, határozatukat a kérelemre rávezették.

1

4 A magyarországi németség körében megindult névmagyarosítás iratai szigorú kutatási korlátozás alatt állanak. A korlátozások nem terjedtek ki az 1945-1950 közötti időszak "alispáni általános iratok" iktató-mutató dokumentumaira, s ezért lehetőségünk nyílt több megyében a névmagyarosítás konkrét adatait megállapítanunk. A 294