Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Holger Fischer: A magyarországi német kisebbség 20. századi társadalmi-gazdasági átalakulásának térbeli aspektusai és a nemzetiségi statisztika

nemzetiség kritériuma /2287/ fölött áll. Ezt a tényt világosan mutatja ki a 4. tábla is, amely a mintavétel településein a nemzetiség és az anyanyelv viszonyát ábrázolja az 1960-as, 1980-as és 1990-es adatok, valamint az egybevetés érdekében a többi nemzetiség vonatkozó adatainak összehasonlításával H5. ábra/. A nemzetiség és az anyanyelv bevallásán alapuló népességszámok aránya a magyarországi német kisebbség esetében /Népszámlálási adatok alapján/ !4. tábla/ Kategória Nemzetiség : Anyanyelv Kategória 1960 1980 1990 I. Határhelyzet 1. >80% 1 : 43,2 1 : 2,8 1 : 2,2 2. 20-50% 3. <20% 1 : 4,3 1 : 4,3 1 : 4,5 Összesen 1 : 42,0 1 : 2,6 1 : 2,3 II. Góchelyzet 1. >80% 1 : 10,3 1 : 3,4 1 : 1,3 2. 20-50% 1 : 5,7 1 : 2,8 1 : 1,6 3. <20% 1 : 8,8 1 : 1,5 1 : 5,0 Összesen 1 : 9,5 1 : 3,3 1 : 1,3 III. Szigethelyzet 1. >80% 1 : 12,9 1 : 9,8 1 : 1,0 2. 20-50% 1 : 2,2 1 : 2,3 1 : 1,0 3. <20% Összesen 1 : 4,5 1 : 3,2 1 : 1,0 Mindösszesen 1 : 10,4 1 : 3,2 1 : 1,4 A tanácsi minősítés településein együttesen: németek 1 : 8,7 1 : 3,6 1 : 1,3 szlovákok 1 : 2,1 1 : 1,6 1 : 1,2 románok 1 : 1,2 1 : 1,2 1 : 1,1 délszlávok 1 : 2,0 1 : 1,4 1 : 1,2 Figyelemre méltónak tűnik továbbá az a körülmény, hogy nem minden német beszél ténylegesen németül azok közül, akik magukat német nemzetiségűnek vallották. Azon német nemzetiség aránya, amely nem beszél németül, a mintavétel esetében 4,2%-ra rúg. Ennél lényegesen magasabb arányok mutathatóak ki a szigethelyzet településein /6,5%/, továbbá mindkét 50% alatti településkategória települései esetében. 4. Az aktív keresők népgazdasági ágankénti szerkezetének fejlődése a magyarországi németek esetében A magyarországi németek esetében az aktív keresők népgazdasági ágankénti szerkezetének fejlődését az 1920 - 1980 közötti időszakban kutató vizsgálat a szűkebb térségben, vagyis a települések szintjén, még komolyabb módszertani problémákba ütközik, mint a fentebb elvégzett, létszámuk fejlődését kutató térbeli vizsgálat. A fő probléma az, hogy az 1920-ra és 1930-ra vonatkozóan publikált népszámlálási adatok csupán megyei szinten kapcsolják össze a nemzetiséget és az aktív keresők népgazdasági ágankénti szerkezetét, a települések szintjén ezt nem teszik meg*. Ehhez hasonló összekapcsolás csupán a tanácsi minősítés 1980-as adataiban fordul elő. Egy további alapprobléma abban nyilvánul meg, hogy éppen a gazdasági adatok esetében lényeges, népszámlálásról népszámlálásra változó módosításokat ejtettek a nomenklatúrán, ami alapvetően megnehezíti az adatok összehasonlítását. * Az eddig megjelent 1990-re vonatkozó adatok sem tartalmaznak semmiféle adatot az aktív keresők népgazdasági ágankénti szerkezetére. /A tanulmány 1992-ben készült. Szerk./ 278