Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Holger Fischer: A magyarországi német kisebbség 20. századi társadalmi-gazdasági átalakulásának térbeli aspektusai és a nemzetiségi statisztika

2. A NÉMET KISEBBSÉG Holger Fischer A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG 20. SZÁZADI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁTALAKULÁSÁNAK TÉRBELI ASPEKTUSAI ÉS A NEMZETISÉGI STATISZTIKA 1. Bevezetés Közismert, hogy Magyarországon a társadalom a 20. században mélyreható társadalmi-gazdasági átalakuláson esett át, amely többek között a foglalkozási struktúra fundamentális változásában és a nagy kiterjedésű urbanizációban teljesedett ki. Kézenfekvő, hogy ez a folyamat a Magyarországon élő kisebbségeket ugyanilyen mértékben érinti. Ugyanakkor feltételezhető, hogy az ismert politikai hatások, mint pl. a kényszerkitelepítések, a lakosságcsere és a politikai kiközösítés mellett a kisebbségek települési formáinak térbeli adottságai is lényegesen hatottak azok társadalmigazdasági átalakulására valamint nemzetiségi azonosságtudatára. Ebben az értelemben bizonyosan nem téves a feltételezés, hogy a tömbszerű formában és jelentős többségként letelepedett nemzetiségek azonosságukat, nemzetiségi öntudatukat és gazdasági-társadalmi szerkezetüket inkább meg tudták őrizni, mint pl. a sziget-helyzetben /szétszórtan/, vagy nagyon kis létszámú kisebbségként letelepedett nemzetiségek. De ugyanígy igaz lehetne az ezzel ellentétes feltevés is, nevezetesen, hogy éppen a szélsőségesen kisebbségi helyzetben letelepedett csoportok igyekeznek a legerősebben elzárkózni, leválni az általános fejlődésről, ezek törekszenek társadalmi szerkezetüket környezetükkel szemben megőrizni. Az alábbi cikknek az a célja, hogy kísérletet tegyen a magyarországi német nemzetiség példája alapján rámutatni az 1920-1980/1990 közötti időszakban végbement társadalmi-gazdasági szerkezetváltozás néhány térbeli aspektusára*. Külön kell azonban rámutatni néhány problémára a statisztikai anyag kapcsán - éppen jelen konferencia meghívása értelmében - , amelyre az ember szükségszerűen rábukkan, amikor ezzel a témával foglalkozik. 2. A módszer A magyarországi németek társadalmi-gazdasági szerkezetében végbement változásnak és ennek térbeli aspektusainak teljeskörű statisztikai megragadásától az ezzel együtt járó hatalmas adatmennyiség miatt ezen cikk keretében egyelőre eltekintettünk. Egy ilyen vizsgálatnak 1920-ban megközelítőleg ezer településen élő 551 211 magyarországi német, 1980-ban pedig a tanácsi minősítés alapján még mindig 407 településen élő 137 590 magyarországi német adatait kellett volna figyelembe vennie. Ide tartozik még az a probléma is, hogy a népszámlálások adatai az eltérő kritériumok következtében nem minden esetben hasonlíthatóak közvetlenül egymással össze, illetve az, hogy bizonyos adatok nem állnak rendelkezésünkre minden egyes népszámlálásból a települések szintjén. Ezért az 1920-as népszámlálás és annak Jákob Bleyer által 1928-ban elvégzett kartografikus feldolgozása, a "Deutsche Siedlungen in Rumpf-Ungarn 1920"** !1. ábra/ alapján bizonyos települési szerkezetek figyelembe vételével kiválasztottunk 64 települést, összesen 73 291 magyarországi német lakossal, ami az 1920-as magyarországi német lakosság 13,3%-ának felel meg. Ezen településeken az 1980-as népszámlálás még mindig 13 396 magyarországi németet mutatott ki, vagyis 9,7%-ot a tanácsi minősítés, illetve 10,9%-ot az anyanyelv kritériuma alapján. A 64 település kiválasztása során úgy jártunk el, hogy először három eltérő települési módot különböztettünk meg /2. ábra/: I. Határhelyzet a német nyelvű ausztriai góchoz képest /Győr-Sopron és Vas megye települései/; II. Góchelyzet /Baranya, Tolna és Veszprém megye települései/; III. Szigethelyzet /szórványhelyzet/ /Somogy, Tolna és Veszprém megye települései/. * Jelen dolgozat nem vállalkozik a kutatási eredmények teljesköiű ismertetésére és annak részletes megvilágítására nagy táblázatokban, számos térképen és ábrákon, hiszen mindez már más helyen közölve van: Fischer, Holger: Ráumliche Aspekte des sozio-ökonomischen Wandels der ungarndeutschen Minderheit im 20. Jahrhundert, in: Seewann, Gerhard (Hrsg.): Minderheitenfragen in Südosteuropa, München 1992 (im Druck). Fischer, Holger: A magyarországi német kisebbség 20. századi társadalmi-gazdasági átalakulásának térbeli aspektusai, in: Regio. Kisebbségtudományi Szemle 3 (1992), Nr. 2, S. 147-165. ** E térkép sikeres adaptációja jelent meg nyomtatásban a közelmúltban a következő kiadványban: Wolfgang Aschauer; Wilfried Heller: UngarndeutscheDörfer in der "SchwábischenTürkéi" - Eine Fallstudie anhand der Geschichte von vier Minderheitensiedlungen,in: Jahrbuch fiir Ostdeutsche Volkskunde, 3 (1990), 101-155. p. 273