Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mészáros Árpád: Nemzetiség, anyanyelv és vallás a magyarországi népszámlálások tükrében
A területe kétharmadától és a népességének mintegy 60% -ától megfosztott országban a magyarság számaránya természetesen jelentős mértékben megnőtt annak ellenére, hogy az elszakított országrészeken mintegy 3,2 millió magyar maradt. A nemzetiségek döntő többsége azonban elkerült hazánktól, a németeket kivéve. A németek döntő többségét a Duna menti megyékben találjuk. Fő települési területük Baranya és Tolna megye volt. Előbbiben - Péccsel együtt - megközelítőleg 95 ezer német élt, a népességnek 33 %-a. Tolnában 1920-ban 75 ezren voltak, ami 29%-os arányszámot eredményezett. Jóllehet, Moson megye népességének 39%-a volt német, de ez csupán 29 ezer főt jelentett. Ennek a fordítottját Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye németekkel kapcsolatos adatainál láthatjuk, ahol 101 ezer német élt, főleg a főváros körüli településeken, de ez a magas szám a megyében élőknek mindössze 9%-át jelentette. A budapesti 60 ezer főnyi németség /6,5%/ mellett, még Sopront illik említeni a maga 48%-os német arányával /17 ezer fő/. A szlovákok jelentősebb területi tömböt csak Békés megyében alkottak, ahol 52 ezres lélekszámuk képezte a népességnek majdnem 17%-át, míg a szomszédos Csanádban 10 ezer szlovák élt /7,4%/. Jelentősebb számú, 28 ezernyi szlovák nemzetiségűt találunk Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében és a fővárosban /17 ezer/, jóllehet az ottani lakosságnak mindössze 2,4% illetve 1,5 %-át adták. Megemlítendő még a Nógrád és Esztergom megyében összeírt 6 illetőleg 7 ezer szlovák. A trianon utáni országterületen maradt mindössze 24 ezres román nemzetiség háromnegyede az egymással határos Békés, Csanád és Bihar megyében élt. Horvátokat szinte kizárólag a Dunántúlon találunk az I. világháború után főleg Zalában 115001, Somogyban 112001, Sopron megyében /5500/ és Mosonban /3000/. Szerbeket egyrészt a vajdasági területekből hazánknak megmaradó területeken írtak össze, Csanád megye és Torontál megyében együtt mintegy 5700 személyt. Említésre érdemes számban, 6300-an éltek még Baranyában, PestPilis-Solt-Kiskun megyében pedig 2700-an. Az ország felekezetek szerinti megoszlása is teljesen más lett 1920-ban 14. tábla/. Az ország Trianon utáni területén a katolikus vallásúak, de még inkább a reformátusok számaránya jelentősen megnőtt. A katolikus vallás az ország legtöbb megyéjében domináns vallásként volt jelen az első világháború után, különösen érvényes ez a megállapítás a Dunántúlra és a Duna-Tisza közére. A legkatolikusabb megye volt Bács-Bodrog megye /98%/, Zala megye követte 92%-kal, majd Esztergom és Heves következtek 90-90%-os katolikus aránnyal. Kelet felé haladva arányuk egyre csökkent. A népesség felekezetek szerinti megoszlása Magyarországon, 1920 !4. tábla/ Vallás Ezer fő Százalék Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Görögkeleti Unitárius Izraelita 5 097 175 1 670 497 51 6 473 10 63,9 2,2 21,0 6,2 0,6 0,1 5,9 0,1 100,0 Egyéb Összesen 7 980 195
