Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Popovics Tibor Miklós: A kárpátaljai magyarság statisztikai számbavételének egyes kérdései a második világháború után

jelentős mértékben felhígult a kárpátaljai magyarság aránya a megye össznépességén belül. így több tízezer kárpátaljai magyar áttelepült, főleg Magyarországra, de voltak olyanok is akik Csehszlovákiába, az USA-ba stb. távoztak. Ugyancsak e diszkriminációk következtében több ezer, sőt talán több mint tízezer kárpátaljai magyar kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, és letelepedni Kárpátalján kívül, valahol a volt nagy Szovjetunióban, és elsősorban a legnagyobb számban Ukrajna különböző megyéiben, Oroszországban, Kazahsztánban, Lettországban stb. A kárpátaljai magyarokkal szembeni diszkrimináció egyúttal azt is jelentette, hogy a szülőföldjükön maradt magyarok elől a potenciális munkalehetőségeket több tízezer főleg orosz, ukrán és kisebb mértékben más szovjet nemzetiségű ipari szakmunkás, több száz, sőt talán több ezer agrárszakember, valamint több száz, sőt talán több ezer tudományos kutató és szakoktató, és nem utolsósorban több tízezer egyéb foglalkozású bevándorló szipkázta el, akik a volt szovjet kormány, illetve párt tudatos és erőszakos gyarmatosító és eloroszosító, illetve elukránosító politikája keretében kerültek állandó letelepedési szándékkal Kárpátaljára. Megvonva az összesítő mérleget a kárpátaljai magyarságot ért diszkriminációk nemzetiségi demográfiai vonatkozásairól komoly negatívumként könyvelhető el, hogy például a legutóbbi 1989. évi szovjet népszámlálás során Kárpátalján sajnálatos módon a potenciálisan lehetségesnél - a kényszerű elvándorlás miatt - több tízezerrel kevesebb magyar volt kimutatható a jelenlévő népességen belül. Ugyanakkor a Kárpátalján kívülről a megyébe erőszakkal beáramló jövevények a szükségesnél és az indokoltán több tízezerrel, sőt talán több mint százezerrel növelték a jelenlévő népességen belül zömmel oroszok, ukránok és kisebb mértékben egyéb volt szovjet etnikumok létszámát az őshonos lakosság, így főleg a magyarok és ruszinok hátrányára. A már korábban tárgyaltak alapján ismét érdemes felidézni, hogy a legutóbbi szovjet népszámlálások során Kárpátalján a jelenlévő népességen belül nem szerepelt több száz, sőt talán ezer olyan magyar, akik a megyén kívüli egyetemeken, főiskolákon és szakközépiskolákon voltak kénytelenek tanulni. És ugyanakkor szerepelt egyrészt több ezer, sőt talán tízezer a téli sportoknak hódoló turista, valamint a szanatóriumokba, illetve üdülőkbe beutalt szovjet jövevény, másrészt több ezer, az ungvári egyetemen és különböző kárpátaljai szakközépiskolákban tanuló úgyszintén szovjet jövevény, harmadrészt több tízezer, tehát az indokoltnál sokkal nagyobb számú ugyancsak szovjet jövevény, katona és tiszt a hadsereg, belügy, határőrség és KGB kötelékében, akik főleg orosz, illetve ukrán és kisebb mértékben más szovjet nemzetiségűek voltak, és Kárpátalján kívülről érkeztek a megyébe. Az utóbbiak számbavétele Kárpátalja jelenlévő népességén belül véleményem szerint vitatható és szokatlan, mert így mesterségesen igen nagy mértékben összességében több tízezer, sőt talán mintegy százezer nem magyarral torzították a megye lakosságának nemzetiségi összetételét az őshonos etnikumok, és elsősorban a magyarok és a ruszinok hátrányára. Hiszen ennek a több tízezer, főleg orosz, illetve ukrán és kisebb mértékben más szovjet nemzetiségű jövevénynek a nagyobb része csak ideiglenesen tartózkodott Kárpátalján. Mindez természetesen a jelenlévő népességre vonatkozott. 183