Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mirnics Károly: Módszertani nehézségek a vajdasági magyarság identitásának tanulmányozása során

Ezekbe a helységekbe főleg vajdasági szerbeket telepítettek. Kizárólag szerb nemzetiségű telepesek /vagy ahogyan akkor nevezték és ma is hívják őket: kolonisták/ kerültek a kiparcellázott, feldarabolt magyar nagybirtokokból létrehozott településekbe. 1921-1931 között ugyanis /miután véghezvitték az úgynevezett földreformot, amelyből kizárólag a szerbek részesültek/ az ország belső és déli részeiből nagyszámú szerb népességet telepítettek át Bácskába és Bánátba. Ezek voltak a következők: A beolvasztott település neve Banatski Sokolac Banatsko Karadordevo Banatsko Visnjicevo Backi Sokolac Vojvoda Stepa Velebit Velika Greda Velike Livade Veternik Visnjevac Dusanovo Zarkovac Karadordevo Kocicevo Kupinik Lipar Kisbelgrad /Mali Beograd/ Milesevo Micunovo Újcservenka Novi Vladimirovac Njegosevo Oreskovic Podlokanj Putnikovo Rastine Sveticevo Szőreg Stajicevo Stepanovicevo Tankosicevo Az új község /város/ neve Plandiste Begaszentgyörgy Begaszentgyörgy Bácstopolya Csernye Kanizsa Plandiste Magyarcsernye Újvidék Szabadka Szabadka Ruma Bácstopolya Bácstopolya Versec Kúla Bácstopolya Becse Bácstopolya Kúla Alibunár Bácstopolya Bácstopolya Törökkanizsa Kovacica Zombor Bácstopolya Újvidék Zrenjanin Újvidék Újvidék A telekkönyvezésben, illetve magában az erre vonatkozó jogalkotásban egészen a hatvanas évek kezdetéig rendezetlen állapot uralkodott. A település fogalmának különböző értelmezése volt, s ennek a következtében az 1948-as és 1953-as népszámlálásban is számos település részét különbözőképpen mutatták ki. Amikor nyilvánvalóvá váltak az 1948-as népszámlálásban elkövetett tévedések, az 1953-as népszámlálás módszertanában a település fogalmának meghatározásához a következő definíciót használták: "A település a saját megnevezéssel rendelkező antropo-geográfiai területi egység (attól függetlenül, hogy hány házból áll)". Természetes, hogy ezáltal sem vált teljesen érthetővé, hogy mi a különbség a helység és a része között. A későbben alkalmazott definíciók már pontosabbak: "A település minden saját megnevezéssel rendelkező lakott helység, azzal, hogy önálló településnek van saját területe /határa/, a nem önálló település /vagy a település része/ pedig az önálló település területén /határán belül/ helyezkedik el." Ennek ellenére az 1953-as népszámlálás sem tisztázott bizonyos kérdéseket. Csak 1959-ben állapították meg egyértelműen a települések határát a statisztikai kataszter megszigorításával. Ezzel megakadályozták azt is, hogy bármely település határát két részre metssze a statisztikai kör határa. Vajdaságban a következő volt a települések száma az egyes háború utáni népszámlálások idején: Év 1948 1953 1961 1971 1981 1991 A települések száma 529 443 451 451 451 456 145